Ha valaki ellátogat a szászországi Alfeldben lévő Walter Gropius által tervezett 10 épületből álló cipőgyár-komplexumba, felteszi a kérdést: miért lehet ez egyáltalán olyan nagy dolog, amitől felveszi a versenyt mondjuk a pisai ferde toronnyal és a kínai nagy fallal? Sokáig viaskodtam én is ezzel és a mai napig sem jutottam dűlőre! Viszont akkor járjuk körbe ezt a témát, hogy miért lehet világörökség az alfeldi Fagus gyár 2011 óta.  

http://whc.unesco.org/en/list/1368

http://www.fagus-werk.com/ - hivatalos oldal

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=5746 - Walter Gropius és a Bauhaus

https://hu.wikipedia.org/wiki/Walter_Gropius

http://hg.hu/cikkek/varos/12259-vilagorokseg-lett-a-vilag-leghiresebb-kaptafagyara

Ahhoz, hogy jobban megértsük, először meg kell ismernünk Walter Gropiust és az ő munkásságát. Röviden: Walter Gropius Weimarban 1919-ben megalapította a Bauhaus nevű tervezőiskolát, ezzel pedig egy építészeti stílust. (A Bauhausról infók ITT). Előtte már a Fagus-művek építésénél 1910 körül, a korai munkásságában megjelentek a későbbiekben jellemző jegyek, sőt, mondhatni, hogy megalkotta a modern ipari építészet megannyi elemét, mint a sarkokon átforduló üveg sávablakok, az épület tömegkezelése, a tiszta, átlátható alaprajz és a funkcionalizmus. Szóval a XX.század elején egy olyan gyárat építettek, amely megelőzte korát és a későbbiekben pedig mintának szolgált. Ahogy az UNESCO honlapján is megtalálható: „az európai és észak-amerikai modern építészet mérföldköveként” jellemzi az épületkomplexumot. Az, hogy 1911-ben üveg és acélszerkezetet használtak, a lapostető és az üveg függönyfal miatt később évtizedeken keresztül a modern építészet első példájaként emlegették, az akkor vadonatúj építési stílusnak felelt meg, manapság nekünk annyira egyértelmű és mindennapos. Emellett a munkakörülmények humanizálása is fontos szerephez jutott az épülettel, mert teljesen megváltozott a korábbi gyárakhoz képest. A sötét, ablaktalan gyárak helyett világos, napfényes helyen lehetett dolgozni.

A gyár 1946 óta építészeti műemlék. Az egész üzemet 1982 és 2002 között teljes egészében helyreállították, és most jobb állapotban van, mint valaha. A gyár neve a latin "fagus sylvatica", azaz bükk vagy bükkfából származó. A bükkfa a hagyományos nyersanyag a kaptafák készítéséhez, amelyből jópár darabot láthatunk.

Autóval könnyen megközelíthető (Cím: Hannoversche Straße 58 D-31061 Alfeld-Hannover GPS koordináták ITT). A gyár területén ingyenesen lehet parkolni a kijelölt parkolókban. Az alfeld-i vasútállomástól 5-10 perc gyalog.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Ha megérketünk elsőnek keressük fel az információs központot (1). Itt találhatunk több multimédiás eszközt és információs eszközt illetve prospektust. Itt lehet megvenni a jegyeket is a múzeumba vagy gyárlátogatáshoz.

• 
• 
• 
• 
• 

Nyitva naponta 10.00 és 16.00 között ( a múzeumok is)

A kiállítási épületben 2 múzeum látogatható meg (4): Fagus-Gropius kiállítás és a Fagus galéria.

• 
• 

A Fagus-Gropius kiállítás teljes területe 3000 m², és az egykori raktárban található. Az öt emelet sok információt tartalmaz, amelyek többek között megismerhetjük a vállalat történetét, az építészetét, amely kiterjed a vállalat világörökségi státuszára és a teljes évszázadra kiterjedő cipőformákra.

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Emellett megnézhető a Fagus galéria, amely ugyancsak ebben a régi raktárban van és kölünböző művészeti kiállításoknak ad otthont. Amúgy nekem egyes bútorok annyira szocreálnak tűntek :-)

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Mivel hétköznap voltunk így nem tudtunk résztvenni a gyárlátogatáson. Ez talán dobott volna még az egészen. A kb. 1 órás német vezetésű túrák szombaton és vasárnap 13.00-kor indulnak (március és október között vasárnap 11.00-kor is) az információs központból. Jegyár: 4€

Belépőjegyek:

3in1 - Információs központ, Fagus-Gropius kiállítás, Fagus galéria - alapár 8€

4in1 - az előző és a gyárlátogatás - alapár 11€

összes többi információ ITT

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy ennek a posztnak az elolvasása után nem fognak ezrével kocsiba ülni és addig vezetni, míg oda nem érnek a gyárhoz. Valójában én is végigfanyalogtam hazafele az utat és nem nagyon tudtam hova tenni az egészet és a mai napig sem tudom, attól függetlenül, hogy lehet a mai építészetünk egészen más milyen lenne enélkül. Valójában amit elértem, hogy a világnézetem szélesedett és máshogy nézek már egyes épületekre, de továbbra is nem kicsit áll távol tőlem az egész. Valahogy annyira nem hoz lázba egy gyárlátogatás (bár vannak igen pozitív, jó példák is). Tehát aki érdeklődik a modern építészet iránt annak lehet fontos, de tényleg csak elvakultaknak :-)

Ha tetszett a bejegyzés akkor kövess a facebookon is.