Csehország világörökségi helyszínei közül Třebíčre elmondható, hogy nem a legizgalmasabbak vagy a legszebbek közé tartozik, viszont mégis érdemes rászánni egy napot, hogy megismerhessük Európa legkomplettebb zsidó városnegyedét, ahol megtalálható korabeli zsinagóga, iskola, kórház és gyárépület is. A Jihlava folyó partján fekvő város, amely a világszervezet meglátása szerint a középkortól a XX. századig felöleli a keresztény és zsidó kultúrák együttélését, megörökítve a közösségi élet számos aspektusát. Illetve ez az egyetlen olyan, Izrael területén kívül fekvő zsidó műemlék, amit 2003 óta az UNESCO világörökségi listán számon tart.  

Hasznos linkek:

http://whc.unesco.org/en/list/1078

Wikipedia - Trebic Zsidó negyede

Wikipedia - Trebic

Wikipedia - Szent Procopius-bazilika

https://www.visittrebic.eu/tourist-information-centre-rear-synagogue/

Brnotól valamivel több mint 1 órányira található a város. A csehországi autós közlekedésről Kroměříž bejegyzéseben írtam. Vonattal Brnoból a menetrend szerint kb. óránként jár és másfél órás az út. Több infó (menetrend, ár) ITT. Sajnos épkézláb buszlehetőséget nem találtam.

 Először a város főterén parkoltunk le (fizetős, időkorlátos és drága) és felkerestük az információs központot. Feltankoltunk a szokásos prospektusokkal és várostérképekkel. Itt kaptuk azt a hasznos infót, hogy érdemes a főtértől nem messze lévő bolt parkolója a legideálisabb hely. Valóban nem volt vészes árban és egész nap ott tudtunk parkolni. A térképen jobb oldalon a posta jel mellett piros P betűvel jelöltem.

A város első emlékei 1101-ből valók, amikor Oldřich Brněnský és Litold Znojemský morva hivatalnokok megalapították itt a bencés kolostort. A város a történelme során finoman fogalmazva sem tartozik a szerencsések közé. Többször leégett, járványt pusztította ki, árvíz lepte el, még 1468-ban szinte teljesen rommá lett a Podjebrád György és Hunyadi Mátyás között zajló háború folytán, sőt néhány évre teljesen meg is szűnt létezni. Érdemes átolvasni a wikipédián.

Třebíč látnivalóit egy jól megszerkesztett prospektusban begyűjthetjük az info központban, de itt is meg lehet nézni. A Károly téri info központ infok nyitvatartása jellemzően 9-12 illetve 12.30-17-ig, de a pontosan ITT.

Zsidó negyed - Zámostí 

A parkoló mögötti gyaloghídon keresztül először felkerestük a negyed információs központját (ősszel voltunk, így szinte minden látnivaló teljesen kihalt volt). Az első uticélunk az itt lévő információs központ és zsinagóga volt. Infók, nyitvartás ITT. 

Az első zsidó családok a XIII. század elején érkeztek a Procopius bazilika építésénél és a Jihlava folyó bal partján telepedtek le. Az első írásos emlékek 1410-ből származnak. 1556-ban 19 ház volt itt, ez a szám később meghaladta a 120-at. 1639-1642 között épült a Régi zsinagóga, az új zsinagóga pedig a XVII. század idején. A zsidó negyed XVII. századig folyamatosan növekedett, mikor elérte legnagyobb kiterjedését. 1723-ban Jan Josef Wallenstein rendeletére cserélni kellett a zsidó és nem zsidó lakosságnak a házaikat, ami által létrehoztak egy teljesen elszeperált gettót. 1799-ben 1770 lakó élt itt, 1848-ban 1612 fő vallotta magát zsidónak, 1900-ban már csak mintegy 663 fő, 1930-ban pedig csupán 300. A konfliktusmentes évszázadok a II. világháborúval értek véget, amikor a teljes zsidó lakosságot elvitték koncentrációs táborokba. 1985-ben a třebíči zsidónegyedet elöntötte az árvíz, a gettó nagy része víz alá került. Emiatt árvízvédelmi gátakat építettek, ma ez védi a várost az árvíztől. Illetve erőteljesen elkezdték felújítani az épületeket, mint a zsinagógát is. Manapság 123 történelmi épület egyedi egysége alkotja a zsidó negyedet, ebbe beletartozik két zsinagóga, a zsidó városháza, a rabbi háza, kórház, két iskola, szegényház is, amelyek végigfutnak a girbegurba kis utcákon, sikátorokon.

A prospektus:

A hátsó zsinagógánál van az infó központ is. A Wikipédián összefoglalva jó szerepel az összes fontos tudnivaló:

" A hátsó zsinagóga (Új zsinagóga avagy Neuschul) 1669-ből származik. Legfontosabb részei: az Izrael felé néző keleti fal, itt volt a Tóra szekrénye. A zsinagóga falain festmények láthatók, melyeket sablon nélkül, szabadkézzel készítettek 1706-07-ben. Elsősorban biblikus, héber nyelvű képek és idézetek a Talmudból. A mennyezeten barokk stílusú stukkó díszítés. 1837-ben az északi oldalra is építettek egy női galériát. 1926-ban használták a zsinagógát utoljára vallási célra, ettől kezdve a Subakova bőrgyár raktára lett, a gyár bezárása után pedig a Zelenina Třebíč (Třebíči Zöldség) TSZ raktára. Ez a bánásmód a zsinagógát teljesen lerombolta, így ráfért az 1988 és 1997 között zajló rekonstrukció. Azóta kiállítóhely és hangversenyterem, a női galérián a Prágai zsidó múzeum állandó kiállítása látható."  Viszont csatolom a helyszínen kapott magyar nyelvű ismertetőt is.

A negyed térképe:

1.  Hátsó zsinagóga és Sellgram Bauer háza - ez előzőekben ismertetve
2.  Boltíves utca - a morva zsidó negyed tipikus építészeti megoldása. Az épületek szorosan egymás mellett vannak, amelyek között keskeny kanyargós utcák futnak. Az utcákon sűrűn vannak boltívek, amit cseh nyelven "rampouch"-nak hívnak.
3. Subak tímárműhelye - a XVII.-XIX.században egészen a zsidó negyed keleti végében a Hrádek hegy lábánál a Subak család kis csinos tímárműhelye nagy üzemmé vált (1931-ben zárt be). A bőrcserzés a XVI.század óta a třebíč-i zsidók tradicionális munkája volt.
4. Samul Rysavy háza (Pokorny utca 25) - ez a kivételesen jól bemutatott ház megmutatja az építészet eredeti megjelenését a zsidó negyedben. A Stinná utca oldalán erkély található, míg a Pokorny utcára néző homlokzat szép díszes.
5. #18-19 házak közti sikátor - a getto tipikus része. Sötét sikátorok a házak földszinti részén, amelyek összekötik a folyópartot a negyed alsó utcáival.
6. Zsidó iskola - (Pokorny utca 58/15) - Az eredeti iskola, amely már 1601-ben működött, a zsidó vallás tanítására jött létre. Köszönhetően II.József reformpolitikájának a XVIII. század végén kötelezővé vált az öt évnél idősebb fiúk számára az oktatás, így 1787-ben általános iskolát alapítottak a zsidó városrészben. Isaiáš Adler volt itt az első kántortanító, 1881-től kezdve a héber mellett csehül is tanítottak. A tanulmányok folytatását a třebíči gimnázium biztosította. 
7. Városháza - (Pokorny utca 14/8) - A barokk stílusú épület, a volt zsidó városháza a XVII.századból maradt fenn, amikor a zsidó városrésznek saját elöljárója és tanácsa volt. Még létezett az úgynevezett zsidó törvény fogalma is. A reneszánsz stílusú homlokzat 1899-ből származik, Jaroslav Herzán alkotása. Az első elöljárók Mojžíš Bauer, Joel Bauer és Josef Abraham Bauer voltak. Az utolsó elöljáró, egyben az első polgármester Ber Löw Bachrach volt. 1849 és 1931 között a politikailag független zsidó közösség városi adminisztratív központja volt.
8. Josef Sklenár háza - (Pokorny utca 5)- a zsidó negyed egyik tipikus háza karakterisztikus motivumokkal, nyitott árkádjával. A reneszánsz épületbelsőhöz boltozat és oszlopok tartoznak.
9.  Abraham Novacek háza - (Pokorny utca 2) - a három árkádos ház a zsidó negyed bejárata. A ház mellett lévő keskeny átjárót használták bejáratnak a negyedbe, amit zárni lehetett és kapunak is hívtak. A ház hat részből áll, amelyből az egyik a bolt.
10. Rabbi háza - (Tiché tér 4) - A rabbinátus az első zsinagóga közelében állt, és barokk stílusban épült a XVII.század folyamán, ismertetőjele pedig a hatalmas pillér a ház homlokzatán. A rabbinátus a rabbi lakhelye és irodája. Az épület földszintjén kereskedelmi helyiségek voltak. Néhány név a třebíči rabbik közül: Aron Nepole, Arje Jehuda Löv ben Menachen Krochmal és a XIX. század során a híres Joachim Josef Pollak (1828-1879), aki a helyi gimnázium tanára is volt.
11. Első zsinagóga - 1639 és 1642 között épült, „Régi zsinagógának” is nevezték. 1757-ben egy emelettel alacsonyabb lett, mivel az ünnepi kivilágítása zavarta a várban lakó Lichtenstein nagyurat. 1759-ben és 1821-ben a zsinagógát felujították, majd a nagy tűz után renoválták 1856-57-ben is, amikor elnyerte mai formáját, melyet a gotizáló ablakok és csúcsíves ablakok dominálnak. Még 1880-ban és 1922-ben is felujították, a II. világháború alatt az épületet komoly kár érte, és raktárként használták. 1952-ben a csehszlovák huszita egyháznak adományozták, akik rendszeresen a saját istentiszteleteiket tartották itt. Az első zsinagóga egy szabadon álló, egyszintes épület. A templombelsőn keresztény hatás látszik: a bejárat nyugatról nyílt, a keleti oldalon volt a tóra szekrénye egy magasított prédikálóhelyen, mely ovális alakú. A férfiak a nőktől külön, fapadokban imádkoztak, a nők pedig a galérián, melyek két oszlop tartott. Ezt a galériát egy külső lépcsőn lehetett megközelíteni. A fő termet összesen hat ablak világította meg, mindhárom falon kettő-kettő.
12. Jakob Klop háza - (Blahoslalova 10) - egyike a legidősebb házak közül
13. Kórház - (Pomezni 23) - 1852-ben épült 24 fekvőbeteg részére. A kórház igazgatója Sigmund Schuschny volt. Korábban a középkorban a kórház a negyed keleti részén egy házban volt, de azt lerombolták.
14. Szegényház - (Skalni 85/5) - az épület öt részből állt, amiből a legrégebbi 1699-ből származott. A szegényházat a XIX.század elején alapították. A felső, legfiatalabb részében gyufaszál maunfaktúra volt.

Sajnos, mindegyiket csak kivülről tudtuk megnézni.

Zsidó temető

Innen az utunk a zsidó temetőbe vezetett. Egy kicsit szuszogós felkaptatni a dombra a negyedből. (Az első várostérképen az 5-ös számú). A zsidó temető a XVII.századtól van a Hrádek hegy északi lábánál. Az első írásos emlékek 1636-tól származnak a krónikákban. A temető mérete 1888-ra 11772 m2-re nőtt. A 11.000 sír közül a legrégebbi 1631-ből van. Třebíč több köztiszteletben álló személye itt nyugszik, mint J.J. Pollak és S.Pollak rabbik is. Az új ravatalozó 1903-ban épült a bejárat mellett. A legérdekesebb és legértékesebb része a ravatalozónak a díszes, szépen dekorált mosdótál, aminek Kijon a neve. Ezt nem tudtuk megnézni. A gettó polgárainak méltóságteljes temetéséről és az elhunytról a Szent Tesvériség (Chevra Kadisa) gondoskodott. Ezenkívül még a jótékonykodással és az önkéntes hozzájárulásokkal foglalkoztak a zsinagógákban. A temetőben megtalálható az I.világháború zsidó katonáinak (1922) és a II.világháború etnikai fajirtásának áldozatainak emlékműve (1957) is.

Szent Procopius bazilika és Waldstein kastély

Innen pedig lesétáltunk a Szent Procopius bazilikához és a mellette lévő jelenleg múzeumként működő palotához. Az 1101-ben alapított benedek rendi apátság részeként épült meg 1230-as években a román illetve korai gótikus stílusú bazilika, amit eredetileg Szűz Máriának szenteltek fel. 1468-ban Mátyás király seregei Třebíč ostrománál több súlyos kárt okoztak az épületben és ezután két évszázadon keresztül hétköznapi célokra használták csak, mint raktár, magtár, istálló vagy sörfőzde. Csak František Kanka a XVIII. századi barokk stílusú helyreállítása után nyerte vissza régi fontosságát. Ezt követően ajánlották az épületet Szent Prokópiosznak. Nyitvatartásról infó ITT. Elvileg a látogatás csak körbevezetéssel lehet óránként. Több infó a wikipédián ITT. 

A bazilika melletti kastélyban kapott helyet Vysočiny múzeum, ahol egyszerre négy kiállítás található. A túrák egy része vezetéses (díj: egy múzeum 50CZK, 2 múzeum 70CZK, három 90CZK, négy 110CZK). A négy kiállítás: "A természet világa"; "A portálok és kapuk világa" ; "A Waldstein család Třebíčben" ; "Emberek. Helyek. Sorsok." Kifejezetten tetszett mindannyiunknak, nivós múzeum. Mivel ősszel holtszezonban mentünk így szinte saját idegenvezetőnk volt, mert csak négyünket vittek körbe. Minden info ITT és ITT. Nyitva: Július-Augusztus hétfőtől péntekig 9.00-17.00 hétvégén 10.00-18.00, Szeptember-Június hétfőtől péntekig 8.00-16.00 hétvégén 10.00-17.00.

Itt a világörökségi helyszíneken utunk egyúttal véget is ért. Érdemes még tenni egy sétát a Károly téren (ahol az információs központ is található), aminek szélén megtalálható a Malovaný dům (Festett ház) (az első térképen a 8-as). A 13-as pontnál van az info központ, ahol a galéria is működik. Itt hibás a wikipédia. A város központját a Károly tér alkotja, amit az itteniek csak rynek (mérce) néven emlegetnek, mivel a város alapításakor ezen a 22 000 m² területen zajlottak a piacok. Méretében kevéssel marad el a prágai Vencel tér mögött, így a múltban a tér méretét a királyi városhoz hasonlították. A tér közepén jól felismerhető a Černý dům (Fekete ház), ami egy étterem és a Cirill és Metód testvériség épülete. A térről nyíló árkád alatt éttermek is vannak elég normális árakon lehet enni (ajánlatos a napi menü). A város legmagasabb pontján emelkedik a Szent Márton templomhoz tartozó 75 méter magas torony, ami az évszázadok során többször szenvedett kárt tűzvésztől vagy a viharoktól (Térképen a 9-es számú). A rajta 5,5 méter átmérőjű toronyóra a legnagyobbak közt van Európában. Ennek közelében áll a kapucinus templom és a Szent Václav és Szent Ludmilla templom, valamint az evangélikus templom.

Összefoglalva, mint korábban is írtam, hogy nem a legszebb világöröksége egyike Třebíč, de mindenképpen érdekes színfoltja a világörökségi helyszíneknek, ami tovább tudja gazdagítani világról alkotott képünket.

Ha tetszett a bejegyzés akkor kövess a facebookon is.