2017. dec 08.

Az Athos-hegy - Görögország

írta: Gilfanon25
Az Athos-hegy - Görögország

Az 1988 óta világörökségi listán lévő Szent hegy (görögül Άγιον Όρος [Agion Orosz]) igazi kuriózumnak számít a világörökségek között, már csak azért is, mert nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Sokan indulnak hajókirándulással a Halkidiki-félsziget több pontjáról, hogy megcsodálják a sziklákon benyúló csodálatos templomokat. Viszont aki bemehet és hajlandó előre megtervezni, végigvinni a kötelező procedúrát, nem retten meg pár nap aszketikus körülménytől, annak felejthetetlen időutazásban és élményben lesz része.  dsc00365.JPG

Hasznos linkek:

UNESCO oldala - Mount Athos

Wikipédia - Athos hegy

Hivatalos Zarándoklati oldal - The Friends of Mount Athos

http://www.mountathosinfos.gr/home.en.html

http://www.ouranoupoli.com/athos/athos.html

A félsziget a Halkidiki-félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be ÉNy-DK irányban az Égei-tengerbe. A félszigetre csak kompon lehet bejutni (autóút nincs) ami Ouranoupolis-ból indul. Autóval érkeztem és elég nagy parkoló van a hajóállomástól nem messze kb. 5 perc gyaloglásra. Busz indul naponta többször is Thesszalonikiből is (Menetrend és díj ITT) A legcélszerűbb azonban, ha eleve szállást foglalunk a városban, mert a homokos part gyönyörű, így mondjuk a feleségünk is könnyebben le tud lemondani rólunk arra a pár napra. Relatíve könnyen meg lehet szervezni egy wizzair-es fapados plusz buszos hetet.

greece-athos-map.jpg

Mielőtt nekiugrok bemutatni az utazást és a félszigetet, jöjjön hogyan is lehet végigcsinálni a kötelező procedúrát. Először meg kell szereznünk a "Diamonitirion"-t, amivel egyáltalán megvehetjük a hajóra a jegyünket. Ezt nevezhetjük akár útlevélnek vagy engedélynek is. Szóval elsőnek el kell küldeni egy levelet az athosreservation@gmail.com címre, amiben feltüntetjük a nevünket, nemünket, vallásunkat, kitöltjük a formanyomtatványt és csatoljuk (letölthető ITT) illetve csatolni kell egy személyes dokumentum másolatát (én az útlevelemet küldtem el). Mindezt angolul küldtem, amire pár napon belül jött is a válasz, hogy rendben, de 2 héttel előtte hívjam fel őket. Az utazás előtt 2 héttel írtam egy megerősítő mailt, ami ismét pár napon belül jött is a válasz, hogy hívjam őket a 00 30 2310 252578-s számon. Egyeztettünk (mivel csúsztatnom kellett egy napot) és még talán aznap meg is kaptam egy kurta kis levelet, hogy minden rendben. Tudni kell, hogy eleve limitálva van a beérkezés, azaz napi 100 ortodox zarándok (a papok nem tartoznak a számba) és napi 10(!) nem ortodox zarándok léphet a félszigetre. Nők pedig sehogy (itt kap szerepet a nem feltüntetése). Érdekesség, hogy a foglalás a Gergely naptár szerint történik (a most használt általános), míg Athoszon a juliánus naptárat használják. A Diamonitirion-t maximum három napra kapjuk meg és csak kivételes esetben hosszabbítják meg Karies-ben a hivatalban.  

Ha mindezzel megvagyunk, akkor jön a következő kör. Nyomtassuk ki a levelezést (biztos, ami biztos alapon) és az útlevelünkkel, illetve 35€-val keressük fel Ouranoupolis-ban lévő Zarándok irodát. Google Maps-on megtaláljuk Pilgrims Office of Ouranoupoli néven. Ha kikötőhöz megyünk, onnan ki van táblázva, könnyű megtalálni, végig az éttermeknél és jobbra. Az iroda 7.30-13.00-ig van nyitva, úgyhogy ha a korai hajóval akarunk menni akkor már az előző napon ki kell váltani, ugyanis csak azzal vehetjük meg hajóra a jegyet. A 35€-ért beléphetünk a félszigetre, bármelyik kolostorban kapunk kifejezetten szerény szállást és szerény étkezést is, ha részt veszünk a misén. Szállás nem foglaltam külön a kolostorban, úgy gondoltam, hogy az első helyen bemegyek. Aki szeretne mégis szállást is foglalni, vannak az elérhetőségek ITTITT és ITT. Így utólag megpróbálnám ezt is leszervezni. Amúgy a Diamonitirion kifejezetten jól néz ki, bekereteztettem és ki is raktam a falra!

diaminitrion.jpg

Ha felmarkoltuk a kincsünket, irány jegyet venni a hajóra. Ha bemutatjuk az őj szerzeményünket, meg is vehetjük a jegyet. A sztenderd komp napi egyszer közlekedik. 9.45-kor indul és 12.00-ra ér Dafniba, a kikötőbe. A jegyár 8€ egy út. A reggeli hajóra 12€. Többi infó ITT. Most már elvileg van egy kora reggeli hajó is. Motorcsonakkal is lehet, de mindkettő jóval drágább a sztenderd kompnál.

Ouranoupolis

Mielőtt belépünk a szigetre van néhány szabály amit kötelező betartani. Ruházatnál csak hosszú nadrágban lehetünk! Nekem a bokám fölé ért a halásznadrágom kb 10-20 cm-el és visszafelé kiszúrták a helyi erők, így a hajó megérkezéséig nem jöhettem ki a váróteremből! Fürödni a tengerben (elvileg ott lehet, ahonnan nem lehet rálátni semelyik kolostorból), horgászni tilos. A fényképezés engedélyezett, de nem minden templombelsőben lehet illetve a liturgia alatt pláne nem. Nyugodtan lehet kérdezzünk a papoktól vagy apátoktól. A videózás viszont kifejezetten tiltott.

 terkep_1_masolat.jpg

Pár érdekesség még az Athosz-hegyről:

  • Az Athos-hegy az egyetlen élő vallási műemlék a világon. Ez a vezető zarándokhely, amely több tucatnyi különleges útvonalon várja a zarándokokat a Szent Közösségen belül és azon kívül is.
  • A legnagyobb görög filozófusnak, Arisztotelésznek születési helye. A vidék több ezer utazót és értelmiséget üdvözöl a gyönyörű természeti szépség régészeti helyén.
  • A híres Mademochoria anyaországa egyben. Az ottomán birodalom gazdaságilag legerősebb területének számított.
  • a turisták egy helyen találhatják meg 300 km-nyi tengerpartot, két hegyet, csodálatos természeti tájat és páratlan építészeti, vallásos építményeket
  • mintegy 1400-an élnek a félszigeten, akik csak 21 éven felüli hithű keleti keresztény férfiak lehetnek

 A hajóút

Az ókori Athos történelmi dokumentuma nagyon kevés. A történészek abban biztosak, hogy már a IV. század óta élnek itt szerzetesek. Ebben az időszakban keresztények és a pogányok is éltek egymás mellett. A VII. századi Iszlám hódítás alatt sok egyiptomi szerzetes próbált egy másik helyet találni, és néhányan az Athos-félszigetre érkeztek. 866-ban John Kolovos építette az első szerzetesközpontot, a Nagy Vigla-t. Azóta Athos hegye a szerzetesi élet földjévé vált. 958-ban megérkezett  Athanasios szerzetes Athos hegyére a kis-ázsiai Xerolimne-i kolostorból. A 962-ben épült a kariesi "Protaton" nagy központi temploma. A következő évben, a Nicephoros Focas császár támogatásával megalakult a Nagy Lavra kolostora, amely ma a mai napig létező 20 kolostor közül a legnagyobb és legjelentősebb. Bizánc terjeszkedésével együtt nőtt az ortodox hit is a Balkánon, így további szerzetesek érkeztek az Athos hegyre, hogy kolostorokat alapítsanak. Grúz szerzetesek megalapították az Iviron kolostort (976), a szerbek a Chilandari kolostort (1197) és a bolgárok a Zografou kolostort (1270). Ennek az időszaknak az első két évszázadában több mint 180 kolostort alapítottak több mint 20.000 szerzetessel. Később a legtöbbet a keresztes hadjáratok és a kalózok elpusztították. Még a császárok maguk is építettek kolostorokat. A balkáni keresztény királyok és az orosz cár is észrevették, támogatták az Athos hegyi kolostorokat. Oroszország a cár kormányzása alatt nagy segítséget nyújtott a Szent Panteleimonos-kolostornak. Az Athoniada kollégiumot 1748-ban alapították, amely filozófia és teológia iskola központja volt egész Görögországban, melyet kezdetben Neofytos Kafsokalivitis vezetett, majd Evgenios Voulgaris (1753). Az Athos hegy autonóm volt mindig is. Ezt a jogot eredetileg Nikiforos Fokas és John Tsimiskis adta, mikor fel akarták számolni a török érát. Viszont Athos hegy a török porta mellé állt, akik ezt igen kedvezően fogadták. A lázadókat 1821-ben a törökök elfogták, és a Halkidiki forradalom vérbe fulladt. A törökök helyőrséget hagytak, amelyet a kolostoroknak támogatniuk kellett. Az Athos hegyének megszállása 1830-ig tartott. 1926-ban az Athos-hegység a görög állam önkormányzati részévé vált Lozanne dekrétum (1924) alapján. Ennek megfelelően Konstantinápoly Patriarchátusától Görögország felügyelete alatt áll.

 A hajóút és Dafni kikötője 

A hajóút kellemes volt, miközben megálltunk több útba eső kolostornál. A két és negyed órás út végén megérkeztünk Dafni-ba a kikötőbe. Innen felugrottam a várakozó buszra ami egyenes Karies-be vitt (újabb 3.5€). A 30 éves Icarus busz megküzdött a hegyekkel. Ez a pár ház, kolostor és a hivatal a főtér körül a főváros. Fura európai szemmel. Utána megnéztem a Naos Tou Protatou (Axion Esti) kolostort. Már itt is feltűnt, de szinte mindenhol építkeztek.

Ezután elsétáltam a közeli Skiti Agiou Andrea kolostorhoz, ahol szállás kaptam. Ehhez felkerestem az apátot. Többedmagammal fogadott minket. Elkérte a diaminitriont, amiről egy hatalmas könyvbe felvezette az adatokat. Elmondta a szabályokat (a kolostor kapuzárásig be kell érni, mikor vannak a misék, ezeknél milyen szabályok vonatkoznak a nem ortodoxokra, mikor van az első mise, mikor van étkezés mise után), majd elkísért a szálláshoz, ami nagyjából egy vaságy volt. Vigyünk magunkkal a telefonhoz pótakkumulátorokat (erősen ajánlot a napelemes verzió), mert áram sincs.

Lemondtam a délutáni miséről és inkább úgy döntöttem, hogy elmegyek az egyik "közeli" tengerparton lévő kolostorhoz. A főtéren a boltban vettem térképet 2,5€-ért. Eredetileg optimista voltam és kettő kolostort szerettem volna megnézni, de útközben már lemondtam róla. Úgyhogy "csak" Stavronikitába mentem, mert jóval több időbe telt, mint a kiírt, de ez kifejezetten jó döntés volt. Nagyon jó infók található a távolságokról ITT és ITT. Először útba esett egy nagyon szép kolostor nem messze Karyestől, a nem könnyen kimondható nevű Koutloumousiou.

 Az út jóval ideig tartott, mint amire számítottam. Még jó hogy az előző helyen feltankoltam vízzel. Viszont az út nagyon szép volt, ahogy rá lehetett látni a hegyre.

Stavronikita pedig egyszerűen gyönyörű volt. Fantasztikus volt a kolostor erkélyére kiállni!! 

Ma az Athos hegyen 20 kolostor található, amiből 17 görög, 1 szerb, 1 bolgár és 1 orosz. Szerettem volna bemutatni mindet, viszont így is elég nagy a bejegyzés. Ha igény lenne rá, akkor természetesen külön posztban megcsinálom.

Amúgy valójában mit is csinálnak a papok a mindennapokban? A szerzetesek mindennapi életét három részre osztják: nyolc órát közös és egyéni imádságra, nyolc órát munkára, nyolc pedig pihenésre. Az egyéni imádság, amit magában mond a szerzetes, általában olyan kifejezés, minthogy "Jézus Krisztus, Isten Fia, áldjon meg engem". A közös imádság éjfélkor, liturgiákon, temetéskor szokott lenni. A vasárnapi mise és az ünnepek alatt hosszabb ideig tartanak a közös imák száma és ideje. Elég kötött napi renddel élnek. A szerzetesek tanulmányaik során általában a Bibliát, szent életrajzokat, az apátok írásait olvassák. Sok szerzetes kivülről tudja az Ó- és az Újszövetséget. A munkát a szerzetesek osztják meg maguk között, általában meglévő tudásuk szerint. így lesz belőlük oktató, ápoló, könyvtáros, szakács és még sok más, amire szükség van.

Innen visszaindultam a szállásomra. Félúton sikerült lestoppolnom egy autót két pappal akik elvittek vissza Karyes-be. A helyi boltba vettem ételt és birtokba vettem a kis priccsemet, ami a katonaéveimre emlékeztetett, ahol hasonló komfortban volt részem (a hideg vizes tusolással együtt). Valamit valamiért. A napnyugtával én is elaludtam. Könnyen ment, mert áram sem volt :-) A hajnali kántálásra felébredtem, de valahogy nem tudtam erőt venni magamon, hogy elmenjek a hajnali 5 órás misére. Így utólag sajnálom, hogy nem mentem.

A főtérről induló busszal visszamentem a kikötőbe, ahonnan a komp indult. Visszafelé pedig delfineket is lehetett látni.

Összeségében nagyon izgalmas kalandnak éltem meg az egészet, sajnos egy kis ízelítő volt csak az a nap. A későbbiekben szeretnék ismét visszamenni, de már legalább három vagy több napra, hogy végigjárjam az összes kolostort és felmenjek a hegyre. 

Ha tetszett a bejegyzés akkor kövess a facebookon is.

 

 



Szólj hozzá

Európa Görögország