Corveyi apátság és kastély - Németország
Németország szívében lévő Corvey apátság 1200 évvel korábban a világtörténelem szinpadán igencsak nagy jelentősséggel bírt. A Weser folyó mentén lévő Höxter külvárosában található épület a Karoling korszak jellegzetességeit viseli és az egyetlen, ahol ebből az időszakból maradtak fennt falfestések. A középkori templom mellett pedig egy pompás barokk kastély a Hercegi Könyvtárral várja a látogatóit. Az épületegyüttes 2004 óta része a világörökségi listának, ahol a német himnusz szerzője is dolgozott könyvtárosként.
Schloss Corvey - hivatalos oldal
A legkönnyebben jelenleg autóval közelíthető meg az apátság (GPS koordináták ITT). Tágas parkolóban lehet otthagyni az autónkat, ami fizetős volt, mikor voltunk (pár euró). Aki vonattal megy, annak fel kell készülnie egy kb fél órás sétára, ha beért a höxteri vasútállomásra. Azért a tömegközlekedést jobban is megoldhatták volna. Ebből a szempontból is elég macerás eljutni Höxterbe bármelyik közeli nagyvárosból is.
A parkolóból először az apátság udvarára érünk be, de előtte még információs táblán áttanulmányozhatjuk a látnivalókat. Az épületegyüttesben 3 részre lehet osztani a látnivalókat: a kastélyra, a barokk stílusú templomra és a karoling időszakból származó Westwerkre.
A karolingi apátsági templom alapkövét 822-ben rakták le, amely egy háromhajós, keresztházas síkmennyezetes bazilika, melynek nyugati végéhez szintén westwerk csatlakozik, keleti apszisa alatt pedig kripta volt. A kripta egy az apszist körüljáró folyosóból és az abból nyíló 3 kápolnából állt. A templomot 844-ben szentelték fel. 873 előtt új kórussal bővült. 873 és 885 között egy három tornyos rendszer épült fel, a Westwek. 1145-től 1159-ig tartó években Wibald von Stablo apát átalakította ezt a rendszert és már csak kettős torony maradt homlokzatnak. Ezen átépítésbe tartozott a központi központi torony eltávolítása és a két homlokzati torony kiterjesztése. 1585 és 1616 között már egy második nagy rekonstrukció zajlott Theodor von Beringhausen apát ideje alatt. A tornyok és a kupolák felújítására került sor.
A harmincéves háború a karolingi apátság befolyásának bukását eredményezte. A Westwerk kivételével a templomot 1665-ben lebontották. Az új templom építése 1667 és 1671 között történt, elsősorban a kapucinus Polycarp atya és az építész Niclas Dentel tervei szerint. A végleges felszentelésre 1683-ban került sor.
A karolingiai apátsági épületeket nagymértékben megsemmisítették a harmincéves háború alatt. Az apátság új épületeinek építése 1699-ben kezdődött Firenzek apát ideje alatt, és 1714-ben fejeződött be Maximilian von Horrich apát herceg alatt. Carl von Blittersdorf és Caspar von Böselager idejében az első épületben az óratorony és a kapu, az edzőház (Justus Wehmer, 1730) és a teaház (Franz Christoph Nagel, 1741) épült fel.
Az egészet 3 nagy részre lehet bontani:
1, Westwerk
A templom legrégebbi megmaradt egysége, ami a Karoling korból maradt ránk. Kívülről többször átépítették, hogy elnyerje mai állapotát. Belül a történelem viharait csak pár középkori freskómaradvány élte túl a mostanra puritán belsővel. Aki szeretné magát beleásni igen mélyen a korszak építészetébe, annak hátterébe és megismerni az ok-okozatokat, azoknak ajánlom dr.Guzsik Tamás írását Westwerk, nyugati kórus, nyugati karzat címmel, amit ITT megtalálhattok. Corvey igazán jelentős volt és fénykorában jelentős szerepet játszott Skandinávia első térítéseiben, emellett itt volt az ország egyik leggazdagabb könyvtára és számos püspök került ki az apátságból. Minden év június 15.-én és az azt követő vasárnap fesztivált is rendeznek.
2, Barokk templom
Mint írtam a harminc éves háború után ezt a részt teljesen újraépítették egy gyönyörű barokk templom képében. Minden vasárnap 8.30-kor van szentmise, de akár esküvőt is lehet itt rendezni.
3, Kastély és könyvtár
Az 1803-as szekularizáció után Corvey megszűnt, mint kolostor (ekkor bontották el majdnem Wiest is) és azóta a Ratibor és Corvey hercegi család tulajdonában áll. Azóta a család felelős a kolostorért a templom kivételével. A fejedelmi ház színei a vörös és az arany, amit több helyen felismerhető a Weser-völgyben. A hivatalos honlapon megismerhetik részletesebben a történetüket, és azt, hogyan fonódott össze az apátsággal. Sétáljunk végig a díszes termeken, ahol megcsodálhatjuk a gazdag könyvtárat is. Érdemes megjegyezni, hogy a költő August Hoffmann von Fallersleben (1798-1874) 1860-tól volt Corvey könyvtárosa egészen haláláig. Ő volt, aki megírta német himnuszt (életéről és munkásságáról ITT bővebben). A gyűjtemény gyakorlatilag ma is használható.
Talán nem az egyik legizgalmasabb világörökségi helyszín Corvey, de mégis érdemes megismerni egy letűnt korszak egyik egyedi építményét, amelyből nem sok emlék maradt ránk. Ezzel bővitve a világról kialakult képet. Ráadásul még van, aki vitatja is az egész megtörténtét Heribert Illig személyében, aki megírta a Kitalált középkor című könyvet. Úgyhogy lehet, hogy csak mese csak az egész?
