Paralia és környéke igen közkedvelt nyaralási célpont és emiatt sokan keresik fel a Meteorákat, amiről korábban írtam is. Viszont nem igazán ismert a tengerparttól mindössze 50 km-re Aigai (modern kori nevén Vergina), amely az ősi Makedónia fővárosa és egyben királyi székhely, ahol szép állapotú emlékek és sírok maradtak ránk. Egyben, ha megismeritek ezt a világörökséget, akkor a közelmúltban lassan megoldódó Macedónia nevének problémáját is átláthatjátok. Erről ITT olvashattok részletesen. Aigai 1996 óta van a világörökségi listán.

 Kép forrása: http://www.timelink.gr/arthro/apoceis/h-apisteyth-istoria-ths-aspidas-toy-m-alejandroy-toy-mixalh-kanima

Hasznos linkek:

Angol Wikipedia - Vergina

http://odysseus.culture.gr/h/3/eh3540.jsp?obj_id=2362

http://www.macedonian-heritage.gr/Museums/Archaeological_and_Byzantine/Arx_Bas_Tafoi_Berginas.html

https://hellomagyarok.hu/program/vergina-az-elso-makedon-fovaros

http://www.aigai.gr/en

Utazás

Autóval talán a legegyszerűbb megközelíteni a várost. Kifejezetten nagy parkolót lehet találni a városban. Néha furán van kitáblázva, de ki lehet rajta igazodni. Mi csak a várost ütöttük be, de megtaláltuk így is. Az út Thesszalonikiből kb egy óra volt. Görögországban kapus rendszer működik.

Tömegközlekedésnél érdemes a vonattal eljutni a Verginával szomszédos Veroia-ba, ahová elég sűrűn megy vonat Thesszalonikiből (vagy Athénből is, de az már elég hosszú). Rome2rio info ITT, vonatmenetrend és info ITT. Veroia-ból busz megy Verginába, elvileg naponta, ami 25 perc. Nem túl erős a görögöm, de nem találtam angol verziót, de elvileg ITT a menetrend és infó. Mi korán kezdtünk a Meteoráknál így hazafelé (Thesszalonikinél volt a szállás) ejtettük útba (Meteoráktól 2 órára van). A parkolónál van térkép, de nem kell sokat sétálni a múzeumig, ami egyben a sír is. 

A város II. Philipposz (élete ITT) és III. Alexandrosz (közismert nevén Nagy Sándor - élete ITT) időszakában élte fénykorát. Mindkettőjük életéről részletes leírások maradtak. I.e. 336 tavaszán megindult az expedíciós haderő Kis-Ázsia felé, ezzel egyidejűleg pedig Philipposz bejelentette Alexandrosz egyetlen édestestvérének, Kleopátrának, és Olümpiasz fivérének, az  épeiroszi Alexandrosznak az esküvőjét. Az ünnepségeket októberben, Aigaiban tartották, ahol Philipposz az egész Görögországból egybegyűlt vendégek előtt el akarta oszlatni azokat az aggodalmakat, miszerint zsarnok lenne, ezért testőreit (akik a zsarnokság jelképei) látványosan távol tartotta magától. Ekkor azonban egy Pauszaniasz nevű testőre halálosan megsebesítette. Pauszaniasznak Philipposz hadvezérével, Attalosszal volt személyes viszálya, azonban a sérelmeiért Philipposztól kapott elégtételt kevesellte, ezért fordult ellene. A teljes igazság ennél bonyolultabb lehetett, hiszen többekről nyíltan állították, hogy részesei voltak az összeesküvésnek, a makedón udvar kibogozhatatlan politikai intrikái miatt azonban nem tudhatjuk, pontosan miért történt a merénylet. Plutarkhosz anekdotája szerint több nézeteltérés volt az atya és fia között, de Nagy Sándor apját a legnagyobb pompa közepette és neki járó tisztelettel temetette el Aigaiban, amely a kor legfontosabb központja volt, ahol királyi sírok, ünnepek és szertartások voltak. Nagy Sándor ezután meghódította az akkor ismert világ nagy részét, mai szemmel viszonylag fiatalon, 32 évesen meghalt. Halála előtt Arábia és Róma meghódítását tervezte. Mennyivel máskép alakult volna a világtörténelem, ha véghez viheti ezeket a terveket, hisz ki tudja mi lett volna a Római Birodalommal.

 Makedónia II. Philipposz korában

 További fontos makedón emlékek észak-Görögországban

 Már a XX. század közepén is folytak ásatások, de végül 1977. november 7-én Manolis Andornikos archeológus nyitotta ki elöszőr 2 300 év után a királyi nekropolisz ajtaját. A nekropoliszt borító domb alatt gazdag lelőhely volt. Többek között a szarkofágban talált aranyból készült urna a kitapintható 16 ágú csillaggal a tetején, II. Philipposz égett csontjainak maradványait és az aranyból készült koszorút rejtette. 

A múzeum nyitva: hétfőn 12.00-20.00 között, keddtől vasárnapig  8.00-20.00 között.

Belépődíj: 12€

Kombinált jegy is elérhető 14€-ért, amivel 3 napon belül még meg lehet nézni Veriában az archeológiai múzeumot és ugyancsak Veriában a bizánci múzeumot. Több infó ITT.

A múzeumban fotózni nem lehet és elég komolyan is veszik, úgyhogy az itt fellelhető képeket a hivatalos honlapon is meg lehet találni. Onnan raktam be. A külsős képek viszont saját.

A helyszínen a két legfontosabb emlék a stukkókkal, mozaikokkal gazdagon díszített palota és a Nagy Tumulus (a környéken 300 további tumulus azaz halomsírt található), a királyi sír. Mindkettő teljes életnagyságában megtekinthető. A királysírokban számos temetkezési tárgyat és freskót találtak, ezek egyike a Nikomakhosznak tulajdonított "Perszephoné elrablása”.

Talán a legszebb darabok az urna és az abban található aranykoszorú illetve a páncél.

A királysírokat két egymás fölötti halom fedte, ennek köszönhetően a négy sírból kettő érintetlen maradt. A város hellenisztikus korszakából származik egy színház, egy tornacsarnok, védművek jelentős része két templom, egy Démétér-szentély és egy sztoa.

A kiállítási tárgyak között megtalálhatóak a férfisírokban talált fegyverek, palástok, vértek, lovak és felszereléseik, hogy a túlvilágon is harci hőstetteket tudjanak végrehajtani. Míg a női sírokban a mindennapi tevékenységhez szükséges edények és ékszerek találhatóak meg. Mind írásos formában elolvashatjuk a feltárást vezető archeológus, Manolis Andronikos jegyzeteit, de megnézhetünk egy videót is róla. Ha van időnk akkor viszont keressük fel Veria múzeumait is!

  Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy szánjon legalább egy napot, hogy ízelítőt kapjon Nagy Sándor korából egy kis időutazás képében.

A helyszínen a legfontosabb emlékek a stukkókkal és mozaikokkal gazdagon díszített, monumentális palota, valamint a 300 tumulus, azaz halomsír, melyeknek némelyike az i.e. 11. századból származik. A Nagy Tumulus, a királyi sír állítólag II. Philipposz makedón király nyughelye, aki meghódította valamennyi görög várost, megnyitva ezzel az utat fia, a későbbi Nagy Sándor előtt a hellén világ kiterjesztésére.