A maulbronni kolostoregyüttes a legjobb állapotban fennmaradt középkori kolostor az Alpoktól északra. Az együttesben a román stílustól a késő gótikáig minden irányzat megtalálható. A zárt fallal határolt épületegyüttesen belül helyet kapott a maulbronni városháza, a rendőrség, az evangélikus gimnázium szemináriuma, több igazgatási épület és több vendéglő is. Az 1147-ben alapított kolostoregyüttesen keresztül láthatjuk, hogyan építkeztek és éltek a középkorban, ami 1993 óta szerepel a világörökségi listán.

UNESCO oldala - Maulbronn Monastery Complex

Wikipedia - Maulbronni_kolostoregyüttes

Hivatalos oldal - https://www.kloster-maulbronn.de/

mindenuttjooo.blogspot.com rendkivül jó írása sok-sok képpel és infóval 

Maulbronn kisvárosa kb. 50 km-re található Stuttgarttól. Autóval könnyen megközelíthető. Több parkolót is találhatunk a kolostor mellett. Figyeljünk arra, hogy a kolostorba ne menjünk be parkolni, mert büntetnek. Kint viszont 4 parkoló is van és nem kell fizetni a hátsó parkolókban (de érdemes megnézni!). Viszont tömegközlekedéssel nagyon találtam könnyű verziót. Elvileg a hivatalos oldal szerint 700-as busszal Bretten-Mühlacker-ből illetve 734/735-ös Pforzheimből közlekedik. Jár még egy ún. Klosterstadt expressz is, amiről ITT található meg minden információ.

Cím: Maulbronn Monastery, Klosterhof 5, 75433 Maulbronn, Németország. GPS koordináták ITT.

Nyitva: március 1.-től október 31-ig 9.00-17.30-ig; november 1.-től február 28.-ig 9.30-17.00-ig. A nyári időszakban 11.15-kor és 15.00-kor német nyelvű vezetés van.

Belépődíj: 8€ ; audioguide +3€ - magába a kolostorba van belépő, ahol beléptetőkapu működik. A jegypénztár a régi kádárműhelyben kapott helyet (térképen az 5-ös).

 Ezen a helyen 1147-ben kezdődött meg az építkezés, miután az előző helyet Günther speyeri püspök alkalmatlannak nyilvánította és a kolostornak ajándékozta a mulenbrunneni püspöki hűbéri birtokot. 1156-tól kezdve majd egy évszázadon keresztül a császári védelem alatt állt a kolostor. 325-től a védelmet a pfalzi grófokra bízták. 1504-től a várnagyság véglegesen Württemberghez került. Ezen évszázadok alatt folyamatosan épültek az újabb és újabb épületrészek (kerengők, refektórium, felolvasóterem) és 1361-ben Johann I. von Rottweil lesz az apát és fallal véteti körbe a kolostort, amit a későbbiekben több toronnyal és védművel egészítik a következő évszázadokban. Azon kívül, hogy élénk építkezésbe kezd Entenfuß apát, még 1516-ban a kolostorba hívja Johann Georg Faustot, hogy aranyat csináljon. Úgy látszik valamiből kellett fedezni a kiadásokat. 1525-ben a fellázadt parasztok kifosztják a kolostort. 1586-89 Johannes Kepler a kolostor diákja volt. A XVII. század során volt a ciszterciek, az evangélikusok és a protestánsok kezén is az épületkomplexum, míg 1806-ban I. Frigyes württembergi király megszünteti a kolostort. 1818-ban Maulbronn evangélikus teológiai szeminárium lesz és nyugalom időszaka veszi kezdetét.

2 legenda is fűződik az épülethez. Az egyik a kolostor alapításához kapcsolódik:"A forrás fülkéjében levő címer szerint a szerzetesek nem tudták eldönteni, hol építsék fel a kolostort. Ezért megraktak egy öszvért (németül Maultier) a kolostor kincseivel és engedték elfutni. Az öszvér egy kútnál (németül Brunnen) állt meg. Innen származik a kolostor Maulbronn neve." (Wikipedia) A másik pedig az itt őshonos, helyi eledelről szól: "Azt mondják, hogy a maulbronni kolostor szerzetesei úgy kerülték meg a böjtidőben való húsevés tilalmát, hogy a húst apróra vagdalva egyéb hozzávalókkal tésztából készült zsebbe (Tasche) rejtették, hogy az Úristen az égből ne lássa meg. Innen származik az étel német neve: Maultasche." (Wikipedia) - Kép forrása ITT

A parkolóból a kaputornyon keresztül (térképen 1-es) léphetünk be a kőfalakkal zárt épületegyüttesbe. A kolostor délnyugati részén található ez kaputorony, melynek magas, kerek íves bejáratából láthatjuk, milyen volt teljes egészében a régi erődítmény. A kaputorony feletti barokk tetőszerkezetet 1751-ben cserélték le. A kaputól délre lévő favázas épület a XVI. századból származik, és egy korábbi kaput helyettesített. Nagyon jól leírható minden épületről, hogy a középkorban milyen funkcióban használták, amely napjainkra természetesen teljesen megváltozott. Többsége nem látogatható vagy hétköznapi funkciót lát el, ezt a két térképen pedig láthatjátok is.

Jelenlegi funkciók szerinti térkép:

Középkori használat szerint:

Amint belépünk a kapun, rögtön jobb kézre a korabeli pförtnerhaus található (2-es szám), ami más néven kapus vagy portás háznak is hívhatunk. Itt lakott "a kapus, aki leültette a vendégeket a cellájában és bejelentette őket az apátnak. A szerzeteseket azonnal beengedte, nőket egyáltalán nem. A férfiakkal szemben a vendégbarátság szent kötelesség volt: a szegényeket és a betegeket úgy kellett fogadni, mintha maga Krisztus jött volna el." Amúgy valószínűsítik, hogy további épületek voltak a kapunál, de azok elbontásra kerültek. Járjuk körbe a központban fekvő kolostort és ismerjünk meg minden épületet.

A következő a Wachhaus (3-as) azaz őrház, amely jelenleg boltként funkcionál. Mellette Remise - Kocsiszín (4-es) és a Küferei - Kádárműhely (5-ös) található. Ezek jelenleg magánlakóhelyként vagy boltként vannak hasznosítva. A Remise mellett egy kápolna romjai vannak (ezt az évszázadok során többször is átépítették), aminek az volt a rendeltetése, hogy a kolostorba be nem engedett nők is tudjanak misét hallgatni.

A kapu bal oldalán a középkori patikus házában (37-es) megyei hivatal található (P). A régi Wagnerei (33) (bognárműhely, aki kerekek készítésével foglalkozó kisipari kézműves (több infó ITT)), A nyugati kolostorfal melletti Wagnerhaus (34) (bognár lakhelye) és a Herberge azaz fogadó (35) helyén ma gyógyszertár (N) található, Mellettük pedig a Frühmesserhaus (36) egy azonos nevű múzeumnak (O) ad otthont. A ház onnan kapta a nevét, hogy az a pap lakott itt, aki a hajnali misét celebrálta a kolostor vendégeinek. A Múzeumban megismerhetjük a kolostor alapításának történetét és a mindennapokat, többek a cisztercitákat, a gazdaságukat, zenei hagyományokat és magát a középkori szerzetesi életet. (Több infó ITT). A régi kovácsműhely (32 - Schmiede) épületében most az étterem (M) található és közvetlenül mellette az istállók (31 - Marstall) épületébe a korábbi városháza (L) volt. Az eredetileg gótikus kőépület az XVII. századi átalakítás óta egy ívelt reneszánsz kapuval bővült.

Ha elsétálunk a régi városháza előtt és balra tartunk mögötte a Haberkasten (29) található, ami gabonatárolóként működött, besétálni az utcába nem nagyon érdemes, csak egy parkoló van. Talán érdemes megnézni az étterem hátfalát, ahol jól látható, hogy építették ezeket az épületeket. Közvetlenül mellett a pékmesterek háza (Wohnung der Pfistermeister - 28)  található. A sarokban most gyermekfoglalkoztató (K) van a régi raktár (26), és az ún. boszorkánytorony (Hexenturm - 27) helyén, közvetlenül mellette pedig a régi malom (Mühle - 25) épületében az internátus egyik része költözött (F). 

Az épületek közötti falépcsőn kimehetünk a kolostorárokhoz és akár elsétálhatunk a tóhoz is, ha van elég időnk.

Velük szemben három nagy, favázas épület uralja az udvart. A malommal szemben lévő XV. századból származó épület az élelmiszer raktár volt (speisemeisterei - 20), most tárgyalóterem és "gyász szoba".  A középső épületet 1550-ben építették és cselédház volt (Gesindehaus - 21), most egy étterem működik benne. Ez akkor olyan szolgálati házként működött azok számára, akik a gazdaságban dolgoztak. A házban kis bérleti díjért, vagy akár díjmentesen is lakhattak. Az udvar felé eső épület a korábbi kolostor 1742-ből származó ügyintézősége (Kameralamt - 22), ami a mai adóhivatal elődje volt illetve innen irányították magát a kolostort. Jelenleg a rendőrség és a jegyző (J) épülete. 

Ha elsétálunk a kolostor épülete mellett hátul megtaláljuk a kórház épületét (17). A szerzetesek a kerengőből érkeztek a kórházba, a késő gótikus átjárón keresztül. A román stílusú épületet többször átépítették. Ez is már a szemináriumhoz tartozik, úgy mint I. Lajos württembergi herceg vadászkastélya (19) és a Maulbronni Főhivatal (18) épülete. A kastély 1588-ban épült, ahogy a főbejárat felett olvasható és a régi pincékre épült. A lakhelyet valószínűleg az apát használt (Az apát bizonyos egyházak - többek között a keresztény egyház - legfőbb elöljárója, legalább részben önálló joghatósággal. Apátnak nevezték régebben azokat a szerzeteseket is, akik ugyan nem álltak kolostor élén, de nagy tiszteletnek örvendtek.) 

Ha visszatérünk a térre akkor a legnagyobb, impozáns épület a régi gyümölcstároló (6), amely most a városháza (B). Méreteivel hűen tükrözi a kolostor gazdasági erejét. Raktárak, borprés és borospince is itt volt és megtalálhatóak abból a korból használt hordók, tárolók, tartályok. A 45 méter széles és 25 méter hosszú épület a XIII. század elején építették és 1580-ban újjáépítették és kibővítették. A bal oldalán lévő épület a borász mestereké volt (7). A borászat történetét Maulbronnban több 1700 évre visszamenően datálják. A régi kádárműhelybe (5) költözött az információs központ, ahol egy pár makett van és megvehetjük a jegyünket a kolostorba. Amúgy jó, ha tudjuk mit is csinált a kádár és mi a különbség közte és a bognár között. Egyik legősibb szakmák közé sorolhatjuk a kádármesterséget. A kádár hordókat, kádakat, faedényeket készít. Több megnevezése is van a kádárnak. Ilyen a bodnár és a pintér. Különbséget abban teszünk közöttük, hogy míg a kádár keményfából készít hordókat és kádakat, addig a pintér és a bodnár puhafával dolgozik és kisebb méretű tárgyakat készít.

Most, hogy megismertük az épületeket és a kolostor belső felépítését illetve az itt művelt mesterségeket nézzük meg magát a kolostort is.

A kolostort könnyen felfedezhetjük mivel a kerengőből nyílik minden, de kapunk térképet az információnál is. A kerengőben érdemes megfigyelni a növényi és állati motívumokkal díszített oszlopokat.

A kolostor templomának az előcsarnokát "Paradicsomnak" nevezik, mivel az előteret a bűnbeesésről szóló történet képeivel szokták kifesteni. A Paradicsom utolsó ábrázolása 1522-ből származik. Rögtön egy lapidáriumot nézhetünk meg, ahol bemutatják, hogy milyen eszközökkel és módon építették a templomokat. Több helyen is láthatunk egymással szemben álló 2 félhold motívumot. Ez többször is megjelenik Maulbronnban és máshol is, például Alpirsbachban, Walkenriedben és Magdeburgi székesegyházban. Ez lehet az építő műhely jele is, de ez nem tisztázott. A kolostor déli kapujának ajtói Németország legrégebbi feljegyzett ajtója. A fenyőből készült két szárnyú főajtó a templom eredeti felszereléséhez tartozik, 1178-ból.

A háromhajós bazilika 1147-1178 között román stílusban épült. Szokatlanul hosszú, mivel a főhajó két templomot egyesít, a laikusokét és a szerzetesekét; a kettőt egy román stílusú szentélyrekesztő választja el. A feszület különlegessége, hogy a kőkereszt és a korpusz egyetlen tömbből készült, és úgy van betájolva, hogy az év leghosszabb napjain pontosan tíz órakor a napsugarak megvilágítják Krisztus töviskoronáját. A XIV. századi kútház a déli kertben található. A kerengőn levő mosdót a rend szabályzata írta elő. A kút legalsó medencéje a gótikus kápolnával egyidős, a két felső újabbkori.

A kútházzal szembeni ajtó a refektóriumba vezet, vagyis a szerzetesek ebédlőtermébe. A laikus refektórium a templom után a legnagyobb boltíves terem a kolostoregyüttesben. A parlatórium, vagyis a beszélőterem volt az a hely a kolostorban, ahol a szerzetesek egymással illetve a rend feljebbvalóival a legszükségesebbeket megbeszélhették. A felolvasóterem volt a napi gyűlések színhelye, ahol fejezeteket olvastak fel a rend szabályzatából. Folyamatos a restaurálás, így amikor ott voltunk akkor is nézhettük, hogy történik.

Összefoglalva értékes betekinthetünk a középkori szerzetes életébe és megismerhetjük egy szinte azóta érintetlen helyen, mint Maulbronn, amiért érdemes megtenni egy kitérőt.