A román építészeti stílusú katedrális fontos szerepet töltött be a Német-római Császárság idejében és eleve azzal a céllal építették, hogy az legyen a nyugati világ legnagyobb temploma. A speyeri dóm mérete és pompája a német-római császár hatalmi igényeit hivatott alátámasztani, ahol négy császár nyugszik több más német uralkodó mellett. Az évszázadok során többször leégett. Az elhanyagolt és magtárnak használt templom fennmaradását csak Joseph Ludwig Colmar mainzi püspöknek köszönhetjük, hogy megvédte ezt a pompás épületet és megőrizte az utókornak a német-római császárok emlékével. A speyeri dóm 1981 óta része a világörökségnek.

UNESCO - hivatalos oldala - Speyer Cathedral

Magyar wikipedia - Speyeri dóm

Speyeri dóm hivatalos oldala  - https://www.dom-zu-speyer.de/en/

Spyer város oldala rengeteg hasznos infóval

Magyar wikipedia - Speyer városa

Speyer városa a Rajna bal partján, a Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található. Speyer nevét az V. században említették először Spira formában. A település a rómaiak idején a Civitas Nemetum nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, 348-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. Az első német császárok gyakran laktak a városban. (Német-római Császárságról ITT olvashatsz többet.) Érdemes időt szánni erre a történelmi időre és a császárokra, mivel kifejezetten érdekes időszak volt. Habár korban jóval előtte volt, de érdekes felvetés Heribert Illig kitalált középkor teóriája is (erről ITT olvashatsz többet.) 

Autóval közlekedve jól kitáblázva található parkoló, amely fizetős. Tömegközlekedéssel Frankfurtból vonattal másfél óra alatt elérhető Speyer, Suttgartból is hasonló idő, de Mannheimben át kell szállni. Az út kb 30-40€. Deutsche Bahn oldala ITT.

Dóm nyitvatartása:

- áprilistól októberig: hétfőtől szombatig 9.00-19.00, vasárnap 11.30-17.30

- novembertől márciusig: hétfőtől szombatig 9.00-17.00, vasárnap 11.30-17.30

- a dómba nincs belépődíj

Kripták és a császári sírok nyitvatartása: 

- A dóm nyitása után 15 perccel nyit és 15 perccel a dóm zárása előtt zár

- belépődíj: 3€ (audioguide 7,5€)

Császárok csarnoka és a torony

- áprilistól októberig: hétfőtől szombatig 10.00-17.00, vasárnap 12.00-17.00

- novembertől márciusig: zárva a látogatók elől

- belépődíj: 6€ 

Kombinált jegy - Kripták és a császári sírok audioguide-dal + császárok terme a toronnyal) 9,5€

A városra érdemes rászánni legalább egy napot.

"A dómot II. Konrád német-római császár alapította 1030-ban azzal a céllal, hogy ez legyen a nyugati világ legnagyobb temploma. A munkák befejezését azonban sem ő, sem fia, III. Henrik német-római császár nem érte meg. Végül is a felszentelés az unoka, IV. Henrik német-római császár idejében, 1061-ben történt.

Szűk 20 évvel később IV. Henrik félig lebontatta a dómot, hogy még nagyobbra építtesse: a nyugati részen levették a tetőt, és az épületet öt méterrel megmagasították. A keleti részen a dómot egészen az alapokig lebontották és nyolc méteres erős új alapozást készítettek. A csúcsíves keleti torony a burgundi román stílus jegyeit mutatja. IV. Henrik halálának évében (1106) az új dóm elkészült, és korának legnagyobb építménye volt.

Speyernek akkoriban körülbelül 500 lakosa volt. IV. Henrik tisztán hatalmi okokból építtetett egy ilyen hatalmas dómot a parányi városkába. A német-római császárok nemcsak világi, hanem egyházi hatalmat is követeltek maguknak. Az ebből származó politikai konfliktus a pápával a IV. Henrik és VII. Gergely pápa közötti invesztitúraharc idején tetőzött. A speyeri dóm mérete és pompája a császár hatalmi igényeit hivatott alátámasztani.

1689-ben, a pfalzi örökösödési háború idején, a speyeri polgárok bútoraikat és háztartási felszereléseiket a dómba vitték, hogy a francia csapatok gyújtogatásai elől biztonságban legyenek. A remény azonban megcsalta a polgárokat: a katonák betörtek a templomba és felgyújtották a felhalmozott bútorokat. A nagy forróságtól a nyugati szárny boltíve beomlott. A keleti szárny viszont ellenált a lángoknak. A katonák a császári sírok egy részét is feltörték és kirabolták.

A XVIII. század második felében lett pénz ismét a dóm nyugati felének újjáépítésére. A kaput kaput stílusban építették újjá.

A francia forradalom alatt a dóm ismét a politika színhelyévé vált: a nép a dómban garázdálkodva széttörte az összes oltárt. 1806-ban úgy tervezték, hogy a dómot lebontják és építőanyagként hasznosítják, de ezt JosephLudwig Colmar mainzi püspök megakadályozta. A napóleoni háborúk idején a francia csapatok istállónak, illetve takarmány- és anyagraktárnak használták a dómot.

Napóleon bukása után a dómot újraszentelték és restaurálták. 1818 óta püspöki székesegyházként működik. 1846-53 között I. Lajos bajor király megbízásából  Johann von Schraudolph készítette a freskókat nazarénus stílusban.

A 20. század fordulójára az ízlés megváltozott. 1916-ban úgy tartották, hogy a festés a legnagyobb csapás, ami a dómot története során érte.

A 20. század közepén az épületet egy addig nem látott formában újra "románosították". Az 1960-as években a jó állapotban levő festést 19 négyzetméternyi freskó kivételével eltávolították. A törékennyé vált homokkő részeket cementtel erősítették meg. Az épület több részletét ismét román stílusuvá alakították.

1996-tól a dómot teljesen felújították, a Scraudolph-féle freskókkal együtt, amiket a dóm császári termében vannak kiállítva." - Wikipédia (a hivatalos oldal teljes mértékű fordítása)

A dóm részei:

1, The Façade - A homlokzat. A jelenések könyvében a mennyei Jeruzsálem úgy szerepel, hogy minden legfőbb pontjánál három kapu van (Jelenések 21:13 Napkeletről három kapu; északról három kapu; délről három kapu: napnyugatról három kapu.). Erre törekedtek az építészek, hogy erre formálják a templomot is. A központi nagy bejárat felett öt személy szobra található, akik balról jobbra:

1. Szent István, a kereszténység első mártírja, az első hét diakónus egyike. Többet olvashatsz róla ITT.
2. Mihály arkangyal. Többet olvashatsz róla ITT és ITT.
3. Szűz Mária, a templom fő pártfogója
4. Keresztelő Szent János, mivel ez volt az egyházmegye első keresztelőkápolnája. Többet olvashatsz róla ITT.
5. Clairvaux-i Szent Bernát, mint a középkori székesegyház leghíresebb látogatója. Többet olvashatsz róla ITT.

Felettük található a kerek ablak, középen Krisztus alakjával, a négyszög a földfelszínt szimbolizálja a négy sarokban pedig a négy evangélista szimbólumai találhatóak (sas, szárnyas ember, oroszlán és ökör). Ezek a világi hírnökök a négy evangéliumon keresztül hozta nekünk az isteni üzenetet. A piros és fehér kövek váltakozását már a római korban is használták, de csak belső díszítésre. A nyugati homlokzaton a ezt a fajta díszítést Hübsch építész vezette be a dóm átalakításakor.

2, The Narthex - a bazilika főhajója előtti fedetlen csarnok. Középkorban a hiedelem szerint a naplementéhez tartozott a sötétség eljövetele és a gonosz jelenléte. Ezért a nyugati oldalon lévő kaput, mint egy pajzsot képzeljünk el. A hívő belép a nyugati kapun, háta mögött a gonosszal és közeledik Kelet felé, a fényhez, Jézushoz. „Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit!” (Róm 13:12 KG)

3, The Portal - A bejárat. Míg a narthexbe három kapun keresztül lehet bejutni, addig magába a templomba csak egyetlen ajtón mehetünk be, ahová csak egyesével léphetünk be. Ennek ismét bibliai utalása van: "Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. - Máté 7.13" Itt hét méter széles falak vannak. A kapu feletti kép Jézus és a kapun lévő felirat Isten igéjét hirdeti: "Hogy mindnyájan egyek legyenek - Ut unum sint János 17.21). Ez volt az utolsó nagy templom, ami megépült a nagy egyházszakadás előttt (infó erről ITT) , ezért még az egyház egységét mutatja. Maga kapu egyben prédikáció is. Az alsó bronzlemezeken a Teremtés könyvéből és más ószövetségi jelenetek láthatóak, míg a felső domborműveken pedig újszövetségi jelenetek láthatóak Jézus életéből. A látogató így emlékezhet egyszerre az isteni eredetre és az üdvösségre.

4, The Nave - Templomi főhajó. A templomba belépve szembesülhetünk a 73 méter hosszú középső hajóval. Ellentétben a mainzi vagy a wormsi székesegyházzal szenben a speyeri dómban egy kórus van. A 12 hatalmas ív a 12 apostolra utal.A boltívek között hat hatalmas boltozat van, ami pedig a teremtés hat napját szimbolizálja. A Száli házból (ITT) származó II. Konrád pártfogójaként vált Szűz Mária a templom pártfogójává is, ezért szinte mindenhol megtalálható. A képek, a kórus előtti nagy szobra mellett a padozaton is olvasható a Salve Regina - Üdvözlégy Úrnőnk ima utolsó sora is: "O clemens, o pia, o dulcis Virgo Maria. - Ó áldott, ó drága, ó édes, szép Szűz Mária!" (Teljes ima ITT.)

5, The Crossing - A kereszt. A templom keresztjében lévő kupola jelképezi a feltámadást illetve a korábbi hat boltozat után a hetedik napot, amikor az alkotó megpihen. Ami egyben azért is ilyen magas, mert maga az égbolt az. 

6, Choir and Apse - A kórus és a szentély. A katedrális keleti végében van a kórus és az apszis, amelybe már korán reggel betör a természetes fény. Ezért is kapta meg a helyet a helyi papi főméltóság a püspök. 

9, St Afra Chapel - Afra-kápolna. A Szent Afra-kápolna a katedrális végén található a bal oldali folyosó. Csendes ima számára van fenntartva. A későbbi V.Henrik augsburgi  Szent Afra napján született, ezért külön kápolnát szenteltek a korai keresztény vértanúnak. Szent Afráról kevés biztos adat áll rendelkezésre. Miután apját megölték, anyjával együtt vándorútra keltek. Augsburgban Afra Vénusz-papnőként prostitúcióra adta magát. Egy keresztényüldözés során Narcissus püspök az ő házukban talált menedéket és a nőket megismertette a keresztény hittel. Afra megtért és a püspök megkeresztelte; az új hite miatt tűzhalálra ítélték.

10, The Double Chapel - "Kettős"-kápolna. Alul a Szent Márton keresztelőkápolna van, amely a megkeresztelés emlékének szól illetve a saját keresztségre emlékeztet, hogy aki ide látogat újítsa meg keresztelési ígéreteit, amely által igaz keresztényként él. Felső karzaton Szent Katalin kápolna van, ahol a katedrális ereklyéi találhatóak. Egyben a Katalin-kápolna III. Henrik egyik lányának a születésnapjára emlékeztet, amely Alexandriai Szent Katalin ünnepére esett (november 25.). A keresztény hagyomány szerint Szent Katalin fiatal és intelligens szépség, aki a szüzességnek szentelte magát.

11, Mount of Olives - Olajfák hegye. A katedrális déli oldalán egy szobor található az "olajfák hegye", amely az egykori kolostor közepének helyére épült. Arra emlékeztet mikor Jézus Gecsemáné kertjében imádkozott egész éjjel. 

Kripták (7) és Császárok temetkezési helye (8) 

A speyeri katedrális kriptája a világ legnagyobb román stílusú kriptája a maga 35 méter szélességével, 46 méter hosszúságával és 7 méteres magasságával. Ez a katedrális legrégebbi része, amit vörös és sárga homokkőből építettek. Kezdetben a kripta kápolna volt és az istentiszteletek helyéül szolgál. A középkorban legfeljebb 70 pap szolgált itt és a nap minden napján miséztek és ezért található itt hét oltár. A főoltár természetesen Szűz Máriának és Szent Mihálynak épült. Az oltár előtt található keresztelő medence egy kőből lett kifaragva és azt mondják róla, hogy az Alpoktól északra a legrégebbi. Az oltár mögötti sírba az építés során megtalált csontokat tették. Két román stílusú oroszlán 1100-ból származik és a régészeti ásatásoknál találták őket a katedrálison kívül. A virág reliefek pedig az előző templomból származnak, ami a dóm helyén volt.

Mielőtt belépünk a császári kriptákba Habsburg Rudolf szobrával találkozhatunk. Ábrázolása jóval megelőzi korát. Megfigyelhetjük uralkodói jelvényeit: a koronát, az országalmát és a jogart és emellett kihangsúlyozandó erejét egy oroszlán figurán áll. A szokásos gyakorlat az volt, hogy a királyt ereje teljében mutatták be mindenféle megkülönböztetés nélkül, viszont Rudolf szobránál látható a karakterisztikus orr és az arcán is látható az uralkodás terhe illetve idős kora. 

A kriptában nyugszanak a Száli-dinasztia uralkodó és feleségeik, és más uralkodók is:

- II. Konrád (1039), az első Száli császár középen van eltemetve. Mivel még tartott az építkezés, ezért koporsóját három vasalattal látták el, nehogy megsérüljön. Élete ITT.

- Sváb Gizella (1043), II. Konrád felesége. Élete ITT.

- III. Henrik (1056), aki tovább támogatta a dóm építését, értékes adományokkal járult hozzá a kincstárhoz és a magyar történelembe is beavatkozott több hadjárattal. Élete ITT.

- IV. Henrik (1106), aki kalandos életet élt, 1063-ban a dóm felszentelésénél még csak gyermek volt, de 20 évvel később teljes egészében átépítette. Élete ITT.

- Savoyai Berta császárné (1087), IV. Henrik felesége. Élete ITT. 

- V. Henrik (1125), az utolsó Száli uralkodó. Élete ITT.

- Sváb Fülöp német király (1208), a staufen dinasztiából származó, I. Rőtszakállú Frigyes ötödik és egyben legfiatalabb fia volt az első német király, akit riválisa 1208-ban IV: Ottó gyilkoltatott meg. Élete ITT.

- I. Beatrix burgundi grófnő (1184) I. Rőtszakállú Frigyes felesége és legkisebb lányuk Ágnes. A mellettük lévő sír üres, ami Frigyes sírja lett volna, de ő 1190-ben a Szentföldi hadjárat során halt meg és ott temették el. Ágnes hercegnő Árpád-házi Imre jegyes volt, de a lány meghalt még az esküvő előtt.

- I. Rudolf német király (1291), a Habsburg-család első jelentős tagja. Élete ITT.

- I. Albert német király (1308), úgyszintén Habsburg családból származó I. Rudolf fia. akit unokaöccse Parricida János ölt meg. Élete ITT.

- Adolf német király (1298), akit Albert helyett választottak meg királynak, de végül meghalt a Göllheim melletti csatában. Élete ITT.

- emelett még megtalálható több Speyer egyházmegyei püspök a XI., XII. és XIII. századból

- III. Konrád Scharfenbergi püspök (1224), német-római császárság kancellárja

12, The Emperor’s Hall and Southwest Tower - Császárok csarnoka és a délnyugati torony bejárata (12)

 Ide a kriptáknál tudjuk megvenni a jegyet és a bejáratnál indul a túra. Először 92 lépcsőfokot kell leküzdeni, hogy megnézhessük a Császárok csarnokát, ahol Johann Baptist Schraudolph kilenc monumentális freskóját csodálhatjuk meg. Eredetileg a dóm falán lévő freskókat a XX. századi restaurálás során egy különleges technikával "lehúzták" a falról, anélkül, hogy megsérült volna. A festmények cselekményeinek központjában Szűz Mária, Szent István vértanú és Clairvaux-i Szent Bernát áll. Az egyik ilyen képsorozat: Clairvaux Szent Bernát 1146-os látogatása fontos volt a katedrális életében, erre négy freskó is megemlékszik: Az első képen Bernátot a püspök III. Konrádhoz viszi, miközben a nép kíváncsian figyeli az eseményt. A második képen Bernát imádkozik a nagyságokkal a Szűzanyához.  A harmadik képen az látható, mikor Bernát meggyőzi III. Konrádot egy keresztes hadjáratra karácsony harmadik napján és átadja számára a keresztes zászlót. A király mellett más hercegek úgy döntenek, hogy csatlakoznak a keresztes hadjárathoz. A negyedik képen Bernát meggyógyít egy fiút a király jelenlétében, majd búcsút mond a királynak és végül elhajózik Speyer városából. 

A császári csarnokban a Schraudolph kiállítás fő képe Szűz Mária koronázásának ábrázolása. Ez a kép a terem szinte minden pontjáról látható és eredetileg is ezen a helyen volt. Több mint 80 négyzetméter méretű és kifejezetten erre a célra kialakított tartószerkezetre szerelték fel.

Két kép I. István pápáról szól Az egyik képen az a jelenet látható, amikor I. István egy Mars-templomban megy ahol egy pogány istentisztelet zajlik. Mikor belép és imádkozni kezd a pogány istenek szobra összetörik, a templom összeomlik és a katonák félelmükben eldobják fegyvereiket. A másik freskón ugyancsak I. István pápa vértanúsága látható Habár a pápa tudta, hogy a császár katonái üldözik, ő mégis misét celebrált, mikor a katonák rátaláltak. Míg a tiszt átadja a halálos ítéletet, a másik katona már lendíti is kardját a lefejezéshez.

Két kép pedig Szent István vértanúról szól. Az egyik képen az a jelenet látható, mikor Szent Péter megáldja a hét diakónust, akiket körbevesznek az imádkozó apostolok. A másik képen pedig mikor a jeruzsálemi görög nyelvű zsinagóga elöljárói a szahendrin elé állították és amikor itt is nyíltan hirdette Jézus istenségét. Míg az öregek vitatkoznak, addig az egyik elöljáró befogja füleit, hogy ne hallja az istenkáromlást. 

A terem után ismét meg kell tennünk 214 lépcsőfokot, hogy felérjünk 60 méter magasba, a toronyba. Viszont megéri, mert fantasztikus látvány fogadja a látogatót. Jó időben akár 50 kilométerre is el lehet látni. 

 Ha szeretnénk megismerni a Száli-dinasztia német-római császárainak nyughelyét és azt, hogy a középkorban mennyi bibliai utalás mentén építették meg a templomokat, keressétek fel Speyert.