A 100 méter magas sziklafalon vágtató lovasfigurát 2008-ban Bulgária nemzeti szimbólumának választotta meg, ami még a leendő euróérmékre is rá fog kerülni.  Madara volt az első bolgár birodalom legfontosabb szent helye, mielőtt a IX. században a kereszténység kialakult volna Bulgáriában. A szobor melletti feliratok is ebből az évszázadból származnak. 1979-től szerepel a világörökségi listán.

http://whc.unesco.org/en/list/43

https://hu.wikipedia.org/wiki/Madarai_lovas

http://bulgariatravel.org/en/object/2/Arheologicheski_rezervat_Madara

http://visit.guide-bulgaria.com/a/23/madara_horseman.htm

http://www.visittobulgaria.com/visit/special_tours/monuments/madara_horseman

Várnától 56 km-re van nyugatra (GPS: koordináták: ITT). A bejáratnál le lehet parkolni (nem emlékszem, hogy lenne parkolási díj). Nem próbáltuk, de tömegközlekedéssel Várnából indul vonat Madarába és onnan kb. 2 km sétával el is lehet jutni. A rome2rio oldalán jó infók vannak ITT illetve a bolgár vasút honlapján is lehet menetrendet nézni ITT.

Nyitva: november 1 - március 31 között 8.30-17.00 ; április 1 és október 31 között 8.30-20.00

Belépődíj: 4BGN ; kérhetünk túravezetést bolgár nyelven 5BGN-ért, míg angolul vagy németül 10 BGN-ért.

Már i.e.3000-ben, a neolitikus korban (a késő kőkorszak) is voltak a Madara-fennsíkon települések. Az évszázadok során épültek barlangkápolnák, paloták, erődök, templomok, remeték éltek elvonulva, szerzetesi komplexumok. Számos népcsoport megfordult itt- az őslakosok mellett trákok, rómaiak, bizánciak, szlávok, bolgárok, törökök is maguknak tudhatták ezeket a területeket és mind hozzátették a saját szellemi és kulturális örökségüket. Ma már több tucat műemlék és műtárgy látható minden korszakból. Számos hipotézis létezik a Madara név eredetére vonatkozóan. Egyes történészek úgy vélik, hogy a "madaros" ősi görög szóhóz kapcsolódik, ami "meztelent", "kopasz fejűt" vagy "fésűst" jelentett. Mások szerint régi bolgár származású, amely ebben az esetben "Szent Sziklát" vagy "Szent Helyet" jelenthet.

A trákok sokáig lakóhelyként használták a barlangokat. A római korból épitészeti emlékként fennmaradt egy római villa (Villa Rustica) maradványa. A késő ókorban (a IV. század körül) a Madara-fennsíkon erődítmény épült, amely egészen XIV. századi oszmán hódításig állt, míg a hegy lábánál paloták és templomok épültek. Madara a kora középkorban nagyon fontos helyszín volt az első bolgár állam (VII. század) megalapításakor, többek között az első fővárosok, a Pliska és a Preslav közelsége miatt is. Fehér Géza feltevése szerint itt volt az előbolgárok kultikus életének központja.  Viszont Madara nevével először csak 1388-ban találkozhatunk az oszmánok hódításakor. Ezután Madara elvesztette kiemelt szerepét. Sajnos az összes épület elpusztult és a XVI.száradra már lebontották őket alapokig és mára már csak maga a lovas emlékeztet erre a korszakra.

A sziklafalon 23 méteres magasságban található a vágtató lovast ábrázoló dombormű, lába előtt egy megölt oroszlán, mellette egy kutya, felette egy sas. A kompozíció és a motívumok az iráni-perzsa művészettel rokoníthatóak. Az oroszlán a legyőzött ellenséget jelképezi, a lovas kezében levő ivócsésze pedig a fejedelmi rangot. A kopján levő lófarkas hadijelvény és a lovas hajviselete türk szokásokra utalnak. Többféle teória is van az eredetére. Az egyik legenda szerint egy római császár vadászott a fennsíkon, amikor leesett a szikláról és meghalt. A rokonai ennek emlékére faragtatták az emlékművet. Ez persze csak legenda. Kanitz Félix még trák lovasistennek tartotta a reliefet. A dombormű körül töredékes görög felirat látható. Amikor Fehér Géza 1924-ben ásatásokat végzett Madarában, megvizsgálta és kiegészítette a szöveget, amelyből kiderült, hogy a dombormű Krum bolgár kánnak (803–814) az emlékműve volt, amelyet testvére és utódja, Kisin kán készíttetett. Későbbi értelmezés szerint a szöveg a 8. század elején íródott, és a dombormű Tervel kánt ábrázolja.  

Érdemes a táblák után menni és felmászni a lépcsőkön, mert pompás kilátás nyílik a környékre. Errefelé több romot is találhatunk.

A másik hely, ahova sétáljatok el, azok a barlangok. A XIV. században Bulgária egyik legnagyobb sziklakolostora volt Madarában. Több mint 150 természetes barlangot használtak templomként, kápolnaként és temetkezési helyként. Az egyik legnagyobb barlangot templomként használták és a mai napig működik a "Szent Panteleimon" szikla-kápolna.

Összeségében remek, könnyed kis kirándulóhely.