Elsősorban le kell szögezni, hogy Montenegró a történelmi és a természeti szépségével lenyűgöző. Ez az egyik olyan ország, ahová bármikor visszamennék! A tengerpart, a hegyek és kanyonok hihetetlenek. Az első világörökségi helyszín a Durmitor Nemzeti Park volt (1980 óta van az UNESCO világörökségi listáján), amelynek felfedezésére Zabljakot találtam a legmegfelelőbb városnak (szállás szempontjából is) és nem is csalatkoztam. Az egyik legnagyobb pozitív élményem volt, pláne úgy, hogy valahogy jobban vonzódom a történelmi nevezetteségekhez. Viszont érdemes is eltölteni akár több napot is a felfedezéséhez, mert annyi lehetőség van: rafting, túrázás, kerékpáros túrák.

Amit érdemes még tudni, azt ezeken a linkeken megtaláljátok:

 http://whc.unesco.org/en/list/100

https://hu.wikipedia.org/wiki/Durmitor_Nemzeti_Park

Látnivalók:

• Bobotov Kuk (2522m) (GPS: 43.127973 , 19.034246)
• Crno Jezero - Fekete-tó (GPS: 43.14479 , 19.091454)
• Piva-kanyon (GPS: 43.24784 , 18.832891)
• Sakala-vízesés (GPS: 43.138547 , 18.998049)
• Skrcko-jezero (GPS: 43.135541 , 19.015044)
• Susicka-kanyon (GPS: 43.181685 , 19.000109)
• Tara-kanyon és a Tara-híd (GPS: 43.149882 , 19.295023)

 Az utazáshoz infórmációk:

http://www.montenegro.autopalyan.hu/

Visegradból elindulva az út kb 3,5 óra, ami csak 170 km. Viszont érdemes felkészülni, hogy nem lesz könnyű. A szerpentineken a 10. hajtűkanyarig számolsz csak és nem csodálkozol egy idő után az egy órás 40-es táblán sem. Nem hazudnak és még ha szeretnél akkor sem megy gyorsabban. Viszont mesés látvány!! Szinte percenként meg lehetne állni fotózni. Erre egyes helyeken volt is lehetőség. Az első kötelező ilyen helyszín a Tara folyó völgye és a Tara híd. Aki tériszonyos, az ne menjen a hídra! Lélezetelállító látvány és a képek magukért beszélnek.

Zabljak csöndes kis hely. A májusi időszakban érkeztem, mikor a síelők már nem voltak, de a nyári turistaözön sem jelent meg. Érdemes a város közepén lévő turistainformációt felkeresni (parkoló is van). Nagyon segítőkészek, csak velük sikerült megtalálnom a szállásomat. Sajnos az első szomorú tapasztalatom is itt volt. Azt terveztem, hogy felmegyek a Bobotov Kuk-ra (2522m), viszont a hó miatt teljesen le volt zárva. Ezért úgy döntöttem, hogy a szállás elfoglalása után megnézem a Crno Jezero-t, a legnagyobb gleccsertavat.

Egy pici parkoló mellett lehet besétálni a tóhoz. A belépő 2EUR (ez jól jöhet később ha máshova is be akar menni a nemzeti parkba, úgyhogy érdemes megtartani). Mint írtam, a májusi szinkrázó napsütés ellenére még  jópár hófolt is megtalálható volt a tó környékén is, ezen meg is lepődtem. A tónál táblák jelzik a turistaútvonalakat, amelyból elég sok van és kifejezetten jól feltüntetett, könnyen el lehet igazodni. Úgy döntöttem, hogy körbesétálom a tavat.

A vizálló bakancs most igazán jó szolgálatot tett, mert több helyen is vízesések folytak át a gyalogúton, aminél két verzió volt. Vagy visszafordulok, vagy átkelek a majd térdig érő vízben. A másodikat választottam :-)

 Visszatérve a szállásra összegeztem a napot. Nagyon sajnáltam, hogy terveimhez képest csak egy részét tudtam megnézni amit szerettem volna, de az lenyűgöző volt. Pompás hely, amit mindenkinek tudok ajánlani, mivel sok lehetőség van a kikapcsolódásra.

Másnap indultam a következő helyre, Kotorba.