Ħal Saflieni Hypogeum - Málta
Nem gondolta az az építőmunkás 1902-ben, aki csatornaásás közben bezuhant az 500 négyzetméteres, három szintes Ħal Saflieni Hypogeum barlangrendszer egyik kamrájába, hogy rátalált Málta egyik fő kulturális látványosságára, ami több mint 20 – természetes és emberkéz vájta – teremből álló barlangláncolat és egyben kultikus- és temetkezőhely is.
Fontos linkek:
WHS hivatalos oldala - Ħal Saflieni Hypogeum
Wikipedia hivatalos oldala - Hal Saflieni-i hipogeum - magyar nyelvű
Hivatalos oldal - itt végigjárhatod virtuálisan
https://www.myguidemalta.com/sights/hal-saflieni-hypogeum - linket találsz jegyvásárláshoz
Málta közlekedése elsőre talán bonyolultnak tűnhet, de egyáltalán nem az, sőt. Több olyan eszköz is van, amitől pofonegyszerűvé válik. Ehhez érdemes használni a tallinja applikációt és a google maps-ot a telefonon. Talán a legegyszerűbb, ha Valletta "főpályaudvaráról" indulunk. Innen menjünk el Paola megállóhoz (81, 82, 83, 84 és 88-as buszok jók). Ha szerencsénk van akkor a buszon a jó állomás van kiírva. Itt még megáll a 206-os, az X2-es és X3-as busz is. Amúgy a hatalmas paola-i templom előtt áll meg a busz. Innen pár perc séta csak az egész. Az viszont nekem nagyon érdekes volt elsőre, hogy egy "kapualjban" található a bejárat (bár van egy hatalmas tábla is). Amúgy pedig nem messze, kb 5 perces sétára található innen Tarxien temploma (erről egy másik leírásban olvashattok).
Elsőnek nézzük az általános információkat:
Nyitva minden nap: 9.00-17.00
Csak túravezetéssel lehet megnézni a helyet. Minden túra minden egész órában indul és összesen maximum 10 fő vehet részt rajta. A hely védelmében láthatjátok majd a túra alatt az elhelyezett gépeket, amelyek mérik folyamatosan az adatokat (páratartalom stb.) NAGYON FONTOS, hogy időben vegyétek meg előre a jegyeket! Amikor ott jártam február 29.-én akkor már csak május 10.-re voltak jegyek! Tehát legalább 2 hónappal gondolkodjatok előre ( ha több az se baj, főleg ha szezonban mentek).
A túra 50 perces, ami egy 20 perces audiovizuális bemutatóval kezdődik és 30 perc jut magára a hypogeumra.
A belépőjegy elég borsos áron van: 35€. - Elektromos audioguide-t kapunk. A filmek hangját is ezen hallhatjuk. Sajnos magyar nincs a többi alapnyelveken felül.
Ezenkívül megnézhető külön az audiovizuális műsor 5€-ért minden óra 30-kor.
Sajnos a fényképezés és a filmkészítés nem lehetséges. Annyira nem, hogy mielőtt elindultunk a túrára minden személyes holminkat el kellett zárni az értékmegőrzőben! Így kénytelen voltam összevadászni a netről a képeket a bemutatáshoz.
Mi is a hypogeum? A hipogeum (hüpogeum, hypogeum, hypogaeum) „föld alatti üreg”, a görög hüpo (alatt) és gaia (föld) szavakból ered. Általános értelemben az őskeresztények temetkezési és istentiszteleti helyének elnevezése volt. Későbbi, római kori elnevezésük katakomba. Használatos még az elhamvasztott emberi maradványok számára kialakított fülkék vagy sírüregek (latinul: loculi) megnevezésére. - wikipédia
A wikipédia oldala nagyon jó leírást ad a hypogeum megismerésére, ráadásul a hivatalos máltai oldalak fordítása is egyben, tehát azokon az oldalakon sem találsz több infót. Így sokszor ehhez fogok nyúlni. A meglévő oldalakkal akár otthon fotelból is végigjárhatod :-)
A túra egy tetszetős audiovizuális műsorral indul, ahol megismerhetitek a hypogeum történetét, felfedézését, funkcióját.
A helyszín már a kőkor Żebbuġ-szakaszából tartalmazott régészeti emlékeket, tehát már az első templomok építése előtt használatban volt. Ettől kezdve egészen a Tarxien-szakaszig, a templomépítő közösség összeomlásáig használták. A „Szentek szentje” mögötti helyiséget az építés kezdeti fázisában félbehagyták, valószínűleg erre folytatódott volna a bővítés, ha a templomépítők kultúrája nem ér hirtelen véget.A hipogeum a Tarxien és a Kordin templomokkal együtt szolgálhatott ki egy közösséget.
A hipogeumot 1902-ben egy véletlen baleset kapcsán fedezték fel, amikor egy építőmunkás csatornaásás közben beesett az egyik sziklakamrába. Az első rajzokat és tanulmányokat Emmanuel Magri atya, Jezsuita szerzetes készítette 1903-ban; aki 1907-ben váratlanul meghalt, mielőtt kutatási eredményit a nyilvánosság elé tárta volna. A helyszín feltárását a máltai régészet atyja, Sir Themistocles Zammit a Nemzeti Múzeum igazgatója folytatta 1905-11 között. A hipogeum együttesét 1992-1996 között restaurálták. A falak és a festések állagmegóvása érdekében a szentélyek mikroklímáját óvni kell ezért szigorú műemlékvédelem alatt áll. Naponta mindössze nyolcvan látogató tekintheti meg, tíz fős csoportokban.
A régészet hivatalos álláspontja szerint a hipogeum egyértelműen temetkezési hely - ezt a benne talált hatalmas mennyiségű emberi csont mellett nehéz is vitatni - ám temetkezési rítusokra szinte semmilyen tárgyi emlék nem utal. Szinte biztos, hogy a nagy termekben zajlottak valamiféle szertartások, erre utal a jósló termek és falba vájt lyukak jelenléte.Más elméletek szerint: „Némelyik kutató azt feltételezi, hogy a hipogeum volt a helyszíne azon papnők beavatásának, akik a nagy Anyaistennőt, a Magna Matert szolgálták”;mások szerint napisten kultikus temploma volt. Abban azonban mindenki egyetért, hogy olyan kultuszhely lehetett, amely nem állt nyitva a hívők előtt, hanem bizonyos fajta szertartásokat végeztek benne; emellett a népesség másodlagos temetkezési helyéül szolgált.
Dmitri Bekh-Ivanov orosz geológus néhány éve felvetette, hogy Málta őskori építményei egy olyan időszakban keletkezhettek, amikor az addig víz alatti vagy víz közeli kőzetekből álló lapos szigetek egy tektonikai katasztrófa miatt szinte egyik napról a másikra emelkedtek mai helyükre. A felszínen kiszáradó egykori tengeri üledékből keletkeztek a ma „korallmészkőnek” nevezett kőzetek, megőrizve az elköltöző embereknek az ezekbe vágott nyomait, amiket ma keréknyomokként ismerünk. Ugyanezzel magyarázza a hipogeum(ok) készítését is: a kérget képező felszínbe az emberek kis bejáratot vágtak, majd az alatta még mindig puha agyagban könnyen kivájhatták a barlangokat, amelyeknek a kéreg szolgált mennyezetül. Ahogy a környező kőzet megkeményedett, tovább vájtak lefelé a lenti, puhább kőzetekbe. Ez lehet az oka annak, hogy a hipogeum több szintből áll.
A hely három szintből áll.
Felső vagy első szint - i.e. 3600 és 3300 között épült
Az első szint rendkívül egyszerű – egy hatalmas üregből, a központi átjáróból és temetkezési kamrákból áll – feltételezetten azért, mert a templomsír közvetlen közelében megindult modern építkezések során ezt a szintet (még a templom felfedezése előtt) majdnem teljesen lerombolták. A szint mennyezete mindössze egy méterrel, padlózata 2,9 méterrel van a földfelszín alatt. - Wikipedia
Középső vagy második szint - i.e. 3300 és 3000 között épült
A középső szint, amely 4-6 méterrel van a földfelszín alatt csodálatos, egyben félelmetes képet mutat. Azért rendkívüli, mert egyes kamrák kőmennyezetükkel együtt teljes épségben megmaradtak – a hipogeum egyes részei több mint 5000(!) évesek. A helyiségek fő vonulata észak-déli elrendezésű. A sírbolt központi része a Váróterem a fő temetkezőhely, innen észak felé indulva az ún. Orákulumszobába, majd a Díszes terembe juthatunk; dél felé haladva pedig a Fő szobába és a kultusz céljait szolgáló Sancta Sanctorumba (Szentek szentje terem) vezet az út. Minden helyiségben álboltozatos tető, szemöldökköves álajtók és lekerekített architrávok vannak. A második és harmadik szint termeinek íves falait és mennyezeteit vörös okkerrel készült spirális díszítések, geometrikus sziklafaragások díszítik, oltárok és fülkék tagolják. - Wikipedia
„Orákulumszoba”
A középső szint első helye, amit bemutatnak a túra alatt a folyosókról.
Az „orákulumszoba” durván négyszögletes alaprajzú helyiség. Falába embermagasságban egy apró fülkét vájtak; az ebben a kicsi üregben kimondott vagy akár csak elsuttogott szavak a nagyszerű akusztikának köszönhetően mindenhol kiválóan hallhatóak. „A kései ókorban a jósokról azt tartották, hogy beszélgetni tudnak a halottakkal. Aki a jós megváltozott hangját hallotta vissza a kamrában, joggal feltételezhette, hogy egy halott őse válaszol neki, a jós mint médium közvetítésével”,vagy talán így juttatta el üzeneteit a pap az Alvó Hölgy alakjában ábrázolt papnőnek. Az építmény akusztikáját szakértők is vizsgálták.A szoba mennyezetét vörös okkerrel készült spirális díszítések borítják. „A vörös okker a vér, az élet és az újjászületés szimbóluma, és a halottak kultuszával hozható összefüggésbe.” - Wikipédia
Díszes terem
Az orákulumszobát elhagyva egy kalapácsnyomokkal, geometrikus domborművekkel, és festett spirálokkal díszített kis helyiségbe jutunk. Az átjáró jobb oldalánál emberi kezet formáló kő véset (petroglifa) látható. - Wikipédia
Szentek szentje - a hypogeum egyik legismertebb helye
A második szint termeinek déli csücskében található legbelső szoba a Szentek Szentje, amelynek érdekessége, hogy bejáratát gondosan faragott háromszoros triliton díszíti. - Wikipédia
Fő szoba - a másik ikonikus helyszín
A helyiség kör alaprajzú, falait átjárók, álajtók és falfülkék borítják. A helyiség melletti gödörben találták meg a Valletta Régészeti Múzeum egyik legféltettebb kincsét, az Alvó Hölgy szobrát. „A szobor rituális áldozat, vagy jós által ajánlott betegséggyógyító kúra egyik kelléke lehetett. Más vélemények szerint a parányi Alvó Nő inkább álmodó papnő volt. A transzállapotban levő jós, akárcsak a krétai kígyós és mákgubós istennők – a későbbi delphoi jövendőmondókhoz, vagy a római kori látnok Sibyllához hasonlóan – bódító hatás alatt álltak. A tudósok feltételezik, hogy a Fő terem számos falfülkéjét „alvásra” használták. Ám az még ma sem tisztázott, hogy a föld alatti teremben alvás mint ihletet, a holtak birodalmából jóslatot hozó valódi álom, vagy egy ókori kultikus gyógymód, az „inkubáció” része, vagy a haldoklók utolsó elalvásának helyszíne, illetve a temetési szertartások előtt a halottak ravatala volt. - Wikipédia
Alsó vagy harmadik szint - i.e. 3150 és 2500 között épült
A szentek szentje terem előtt van a nagyon meredek és nagy lépcsőkből áll lejáró, de ez a szint nem látogatható.
A legalsó szint padlózata 10,6 méter mélyen van. Itt már nem találtak sem csontokat sem tárgyakat, csak vizet. Azt feltételezik, hogy tárolóhelyiségek lehettek, talán gabonatárolók. - Wikipédia
Összességében könnyen és gyorsan megismerhető, de ajánlatos előtte megismerni Málta megalitikus templomait is.
