Kazanlak város környékén közel 500 sírhalom létezik, amely együtt alkotja a Trák királyok völgyét (egyébként Bulgáriában összesen tízezer köré számítják ezt a darabszámot). A nekropolisz egyike az i.e. III. században készített sírtemplom egy helyi trák fejedelemnek, ami 1979 óta része a világörökségi listának. Nagykanizsa testvérvárosa a XVIII. században a rózsaolaj termelés és kereskedelem központja volt és büszkén viseli a "Rózsák völgyének fővárosa" címet: világhírű az itt előállított rózsaolaj. 2010-ben nagyszabású kiállítás is volt Nagykanizsán a trák emlékekből.

Unesco hivatalos oldala - Kazanlaki trák sír

Wikipedia- Kazanlaki trák sírkamra

Hivatalos oldal

Wikipédia - Trákia

Ha Nesszebárból tartunk hazafelé (vagy még oda) akkor könnyen útba ejthetjük Kazanlakot, mivel majdnem félúton van Nesszebár és Szófia között (GPS koordináták: ITT) Cím: 48 General Radetski, Kazanlak, Bulgaria. Tömegközlekedéssel nem igazán tudom, így nem is merek ajánlani semmit. Ahogy néztem elég macerás, de hagyatkozzatok a Rome2rio.com-ra.

Nyitva: minden nap 9.00-17.00

Belépődíj: felnőtt 6 BGN, minden hónap utolsó hétfője ingyenes

Kezdjük az elején. Valójában kik voltak a trákok? A mai Románia, Bulgária, Észak-Macedónia, Görögország és Törökország területén éltek i. e. 4000 és az i. sz. 8. század között, majd beolvadtak a területre később érkező szláv közösségekbe. Az i. e. 5. században már rendkívül erős királyságuk lehetett, melynek fővárosa Szevtopolisz volt. Bár a trák népek jelentős terület felett rendelkeztek, nem alkottak egységes birodalmat. Végig falvakban laktak, amely megakadályozta, hogy ellen tudjanak állni a hódító népeknek. Viszont kifejezetten gazdagok voltak, amit a Szófiától keletre előkerült mintegy 15 ezer aranyékszerből álló lelet is bizonyítja. Kis érdekesség, hogy az általános felfogás szerint Spartacus, aki felkelésével alaposan megrázta a Római Köztársaságot, trák származású lett volna, bár sokan ezt elvetik, inkább csak Trákiában vetették rabszolgasorba, mielőtt felkelővezér lett. A wikipédián mind földrajzilag, mind történelmileg elég információt lehet még olvasni.

A sírtemplomot 1944-ben fedezték fel egy légvédelmi óvóhely építése során. Az eredeti sír nem látogatható, de mellette felépítették a teljes, pontos mását, ami nyitva áll a turistáknak.

"A sírhely három különálló helyiség együttese.

Elsőként az előkamra, a bejárati terem fogadja a látogatót. A bejárati kamra méretei arányosak, szélessége, magassága es hossza is majdhogynem azonos. Ez a terem lovakat es szolgákat kellett ábrázoljon, akik a halott férfit a másvilágba is elkísérik.

A következő egység, egy hosszú folyosó, a dromos, ahol olyan dolgokat helyeztek el, amelyre a halottnak a túlvilágban is szüksége van. A folyosót es a temetkezési szobát festmények diszítették. Az antecsarnok falait okkersárga alapon sötétkék vonalak tagolták. A folyosónak az alapszíne a pompei vörös, amelyet középen egy magas fríz bont meg, igy a falak festményei három sáv mentén tagolódnak. A változatos palmettadíszítes mellett a fő téma egy csata. A keleti fal gazdag figurális harci ábrázolása feltehetőleg összefügg a trák vezető politikai es katonai tetteivel. Ma a nyugati fríz egy konkrét párszereplős harcra fókuszál, de a katonák körmenete itt is feltűnik, csak a háttérben. A mesterek realisztikus ábrázolásmódot követtek, a harcosok fegyverzetét, öltözetét es a lovak vonásait is aprólékosan kidolgozták. A régészeti leletek es az irásos források bizonyítják a megfestés korhűségét.

A záró elem, a kör alakú temetői főkamra, magának testnek a nyughelye. A belső teret álkupola fedte. A kupola festményeit a közepső sávban körbefutó geometrikus mintázatú frízsor választja szét, igy két szalagszerűen futó jelenetet láthatunk. A felső sáv kocsiversenyt ábrázol, a három vágtató kocsi egymástól egyenlő távolságban bontja fel a sávot. Míg az alsó sáv lakodalmi jelenetet tár elénk. Az egyik freskó fő jelenete egy trák férfi búcsúja, melyen hellenisztikus figurális elemek jelennek meg, igy görög ruhát viselő férfiak es nők, katonák, s ezen túl az ornamentális elemek uralkodnak. Az előtérben a vezér életének egyes eseményei kerültek bemutatásra."

A sírkamra előterében egy kis múzeumban megnézhetjük a hely történetét, leleteket.  Emellett még több sírt is meg lehet nézni a környéken, amiknek a listáját és hasznos információkat ITT találtok.

 Még két dolgot szeretnék ajánlani, ha Kazanlakba mentek: Az egyik a Rózsamúzeum. A rózsa termelés és a rózsaolaj készítés egészen egyedi és Bulgáriára jellemző, amiből ez a régió kiemelkedő. Az 1967-ben megnyílt az első kiállítás, majd 1969-től megnyílt állandó múzeum egészen egyedi a világon, amely Iskra történeti múzeum része. A gazdag gyűjteményben számos eszköz található, mint rózsaolaj-gyűjtő, képek, dokumentumok, feldolgozáshoz használt eszközök. Illetve az első rózsaolajvizsgáló laboratórium, amely azért jött létre, hogy kiszűrje az úgynevezett "tereshe"-t vagy hamis rózsaolajat. Itt vásárolhatunk is mindenféle csecsebecsét is.

Hely: 6100 Kazanlak, Bulgaria /parkolás: 1 Voynishka Str.

Nyitva: minden nap 9.00-17.30

Belépődíj: 6BGN

Fotók forrása: http://bulgariatravel.org/en/object/131

A másik hely a Sipka-szorosban lévő Szabadság-emlékmű. A Botev-csúcs közelében van a Sipka-szoros, ahol az 1877-1878-as orosz-török háborúban négy fontos csatát vívtak. Garko tábornok bolgár milicistáktól támogatott orosz serege (kb 7500 fő)  itt verte vissza a többszörös túlerőben lévő törökök rohamát (kb 37000 fő).  Ezzel a győzelemmel ért véget Bulgária 500 éves török uralma. Ennek állít emléket az 1326 méter magas Sipka-hegy csúcsán faragott terméskőből készült, 32 méter magas Szabadság-emlékmű. Ehhez a parkolóból meg kell tenni 676 lépcsőfokot. Az emlékmű belsejében múzeum működik, a tetejéről pedig pompás kilátásban lehet gyönyörködni. Belépődíj 3BNG. Hivatalos oldal: ITT. Kazanlakból és Gabrovóból is el lehet jutni ide buszokkal. Minden év március 3.-án emberek százai vesznek részt azon a történelmi összejövetelen, ahol újrajátsszák a csatát és megemlékeznek a halottakról és megünneplik a győzelmet, ami Bulgária szabadságát jelentette.

Érdemes a naposparton kívül is felfedezni Bulgáriát vagy megtoldani az utat pár nappal.